Ezen gondolatok és jövőbeni törekvések a 2022-es választási kampány időszakában
manifesztálódtak, amikor több ismert baloldali jogász „Demokráciát és jogállami
alkotmányosságot!” címmel közölt közös publikációt a Népszava hasábjain, amelyben
részletesen levezették, hogyan valósítanák meg a hatalom kizárólagos megszerzésére
irányuló illegitim és antidemokratikus terveiket.
A koncepció szerint egy új, baloldali többségű Országgyűlésnek az első ülésnapján át kell
vennie az Alkotmánybíróság jogkörét, majd - a Lengyelországban most tapasztaltakhoz
hasonlóan - egy országgyűlési határozattal és a szükséges választói legitimáció hiányában,
egyszerű többséggel érvénytelennek / semmisnek kell nyilvánítania az egész jogrendszer
alapját képező Alaptörvényt, illetve a rendszerváltás óta érvényben lévő kétharmados
törvényeket.
A baloldali jogászok által „alkotmányos jogállami rendszerváltásnak” nevezett, ám valójában
az alkotmányos rend jogellenes megdöntését célzó elgondolást azonnal magukévá tették az
ellenzéki térfél politikai szereplői.
Márki-Zay Péter kinevezte közjogi stábjának élére Fleck Zoltánt a javaslat egyik kidolgozóját,
a Soros György alapítványa által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT)
igazgatóját. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az „alkotmányos keretek
szétfeszítéséről” beszélt, míg felesége, egyben pártja akkori miniszterelnök-jelöltje, Dobrev
Klára úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvényt „egy csuklómozdulattal kell a kukába hajítani”.
A közmédia rendszere ellen irányuló baloldali nyomásgyakorlási és beavatkozási
kísérletek Magyarországon is visszatérőek.
S bár a közhatalmi pozíciók eltérőek, mégis ami a törvényességet illeti, a közmédiát érintő
aktuális lengyelfolyamatok éles párhuzamot mutatnak a magyar ellenzéki képviselők
közszolgálati médiát befolyásolni törekvő 2018decemberi akciójával is, amikor baloldali
politikusok egy csoportja mentelmi jogával visszaélve, jogellenesen és fizikai erőszakot
alkalmazva hatolt be az MTVA székházába, ahol fenyegetőleg fellépve, verbálisan és a
személyiségi jogokat semmibe véve félemlítették meg a közmédia munkatársait, valamint
akadályozták a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését. Minden jel arra mutat tehát,
hogy a baloldal - legyen akár kormányon, akár ellenzékben - az erőszak alkalmazásától sem
riad vissza annak érdekében, hogy uralma alá vonja a közszolgálati médiát.
Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Donald Tusk ajelenlegi helyzetben a mentelmi
jogtól való megfosztással fenyegetett meg minden olyan jobboldali képviselőt, aki a
kormányzati intézkedések hatására parlamenti ellenőrzés és adatgyűjtés címén -
erőszakmentes és törvényes - ügyeletet teljesít a közszolgálati televízió és az állami
hírügynökség székházaiban.
A lengyel baloldal szólásszabadság-felfogása emellett a Momentum korábbi elnökének,
Fekete-Győr Andrásnak a nézeteivel is hasonlóságot mutat, aki miniszterelnöksége esetére
ígéretet tett arra, hogy politikai alapon fogja eltiltani hivatásuktól azokat a médiában dolgozó
szakembereket, akik számára nem tetsző véleményeket fogalmaznak meg munkájuk során.
Annak ellenére, hogy Brüsszel korábban élesen bírálta Lengyelországot a jogállami elvek
megsértése miatt, most, amikor tényleges és közvetlen támadás érte a lengyel alkotmányos