VilagHelyzete Könyvújság 2023-24 Téli Tripla szám - 718 oldalon

(VilagHelyzete) #1
 Mely országok a konfliktusok legfőbb résztvevői

A Közel-Kelet geopolitikai térképe számos tényezőt foglal magában, amelyeket a különböző
aktorok szerepe és a köztük zajló rivalizálás határoz meg.


A 20. század második felétől kezdve a nyugati hatalmak, különösen az Egyesült
Államok, jelentős szerepet játszottak a régió politikai és gazdasági fejleményeinek
alakulásában. Az amerikai jelenlét gyakran összekapcsolódik az olajkitermelés és az
energiabiztonság kérdéseivel, emellett pedig stratégiai szövetségek révén próbálják
befolyásolni a Közel-Kelet politikáját.


A geopolitikai rivalizálás egyik központi eleme a Szaúd-Arábia,


Törökország és Irán közötti dinamika.



  1. Szaúd-Arábia a szunnita iszlám egyik jelentős hatalma, és a síita többségű Iránnal
    vetélkedik a térség (vallási, kulturális és egyéb) dominanciájáért. Ez a szunnita-síita
    versengés nem csupán vallási alapú, hanem geopolitikai és regionális
    érdekeken is nyugszik.


Mindkét ország befolyásolni kívánja a térség politikai és gazdasági döntéseit, és támogatja
az ellenfeleikkel rivalizáló csoportokat.



  1. Törökország szintén aktív szereplő a Közel-Kelet geopolitikai térképén. Az
    ország az iszlamista gyökerekkel rendelkező Igazság és Fejlődés Pártja (AKP)
    irányítása alatt az utóbbi években növelte befolyását a térségben. Recep Tayyip
    Erdogan kormánya olyan térségbeli konfliktusokban vállal szerepet, mint például a
    szíriai és a líbiai, ami tovább mélyíti a török jelenlétet és versengést más regionális
    hatalmakkal.

  2. Mindezeken túl Izrael Államnak is kiemelkedő szerepe van a régióban.


Az 1948-as megalakulása óta szoros kapcsolatokat ápol a Nyugattal, különösen az Egyesült
Államokkal. Emellett az izraeli-palesztin konfliktus és az Izrael körüli térségbeli feszültségek
is számottevő hatást gyakorolnak a közel-keleti helyzetre. Izrael jelentős erőfeszítéseket tett
az elmúlt években az egyes arab országokkal való viszony normalizálására (lásd: Ábrahám
egyezmények), miközben folyamatosan meg kell birkóznia azon szereplőkkel, amelyek
kétségbe vonják létezésének legitimitását.


Ezen geopolitikai pillérek együttesen formálják a Közel-Kelet politikáját, ahol az ellentétes
érdekek, vallási különbségek és regionális konfliktusok egyaránt jelen vannak. A térség
jövője továbbra is összetett kihívásokkal néz szembe, és a geopolitikai egyensúly
folyamatosan változik az aktuális események és a résztvevő államok döntései szerint.


 Konkrét konfliktusok

A Hamász-Izrael háború


A nemzetközi szinten is terrorszervezetként nyilvántartott palesztin Hamász fegyveresei
október 7-én reggel rakéták ezreit lőtték ki a Gázai övezet irányából Izrael déli és középső

Free download pdf