Az ENSZ adatai szerint 2022 elejéig a háború 377 000 ember halálát okozta, és négymillió
ember kényszerült lakóhelyének elhagyására. A halálesetek 60%-át olyan közvetett hatások
okozták, mint a tiszta ivóvíz hiánya, az éhínség és a betegségek, ami arra utal, hogy a
harcokban közvetlenül 150 000 ember vesztette életét.
Krízis a Vörös-tengeren
A Hamász október 7-i izraeli támadását követően a jemeni húszi milícia hamar jelezte, hogy
támogatja a palesztin militáns csoportot.
A húszik kinyilvánították, hogy minden Izraelbe tartó hajót célba vesznek addig, amíg
ez utóbbiak nem hagynak fel a Gázai övezet ostromával.
A lázadó csoport novemberben lefoglalt egy izraeli teherhajót, majd több kereskedelmi hajót
is drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadott meg.
Válaszul az Egyesült Államok nemzetközi haditengerészeti műveletet indított a hajók
védelmére, amihez többek között az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Bahrein,
Norvégia és Spanyolország is csatlakozott.
➽ Az USA és Nagy-Britannia ma éjszaka megtámadta Jement és bombázta a
fővárost! - Videók
A Vörös-tenger a nemzetközi kereskedelem egyik fő artériája.
A globális kereskedelem mintegy 12%-a ezen az útvonalon halad
keresztül, amely több milliárd dollárnyi árut és a világ
konténerszállításának mintegy 30%-át teszi ki.
Számos nagy hajózási társaság – a 10 legnagyobb hajózási társaságból hét, köztük a
Maersk és a BP – 2023 decemberében úgy döntött, hogy leállítja az e folyosón keresztül
haladó áruszállítást. Egyes vállalatok új útvonalat használnak, amely dél felé halad, át az
Indiai-óceánon, a dél-afrikai Jóreménység-fok körül, majd felfelé Afrika nyugati partjain. Ez
akár két héttel is megnövelheti a szállítás időtartamát, és több mint 1 millió dollárral növelheti
a szállítási költségeket. Végső soron a többletidő és a többletkiadások megemelik a
energiahordozók árait (például az olajét) és az áruk elérhetőségét.
Elnyúló konfliktus Szíriában
Szíria politikai helyzete továbbra is rendkívül összetett és instabil. A polgárháború,
amely 2011-ben kezdődött, továbbra is meghatározza az ország politikai környezetét.
Az ország elnöke, Bassár el-Aszad a konfliktusban számos külföldi támogatóval rendelkezik,
beleértve Oroszországot és Iránt. Az ellenzék azonban változatos és gyakran széttöredezett
csoportokból áll, amelyek között különféle ideológiák és érdekek húzódnak. Néhány ellenzéki
csoportot a regionális és nemzetközi szereplők támogatnak, köztük Törökország és néhány