hogy tudják, hogy Európában biztonsági rendszereket kell létrehozni. Segítséget kell nyújtani
az egyesült Németországnak, de egy új rendszert kell létrehozni az Egyesült Államok,
Kanada, Oroszország és más közép-európai országok bevonásával is. De a NATO-nak nem
kell bővülnie. Ezt mondta. Ha a NATO bővülne, minden ugyanolyan lenne, mint a
hidegháború idején, csak közelebb lenne Oroszország határaihoz. Ennyi az egész. Bölcs
öregember volt, de senki sem hallgatott rá. Sőt, egyszer még dühös is lett. Ha – mondta –
nem hallgatnak rám, soha többé nem teszem be a lábam Moszkvába. Minden úgy történt,
ahogy ő mondta.
Tucker: Természetesen valóra vált. És én is és ön is sokszor említette ezt. Szerintem
ez egy jogos érv. És sokan azt hitték Amerikában, hogy a Szovjetunió összeomlásával
és a hidegháború végével Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok
rendeződnek, ennek az ellenkezője történt. De ön soha nem magyarázta meg, hogy ön
szerint miért történt ez, csak annyit mondott, hogy a Nyugat fél egy erős
Oroszországtól. De van egy erős Kínánk, amitől a Nyugat nem nagyon fél. Mit gondol
Oroszországról, mi győzte meg a döntéshozókat, hogy le kell győzniük?
Vlagyimir Putyin: A Nyugat jobban fél az erős Kínától, mint az erős Oroszországtól, mert
Oroszország 150 millió embert nyert, Kína pedig 1,5 milliárd lakosú. És a gazdasága
ugrásszerűen, évente 5%-kal növekszik. Régebben még ennél is több volt, de ez elég
Kínának. Ahogy Bismarck mondta egyszer, a lehetőségek a legfontosabbak. Kína potenciálja
óriási. Ma a világ legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritás és a gazdaság mérete alapján.
Már régen megelőzte az Egyesült Államokat, és gyors ütemben növekszik. Ne beszéljünk
arról, hogy ki kitől fél. Ne érveljünk ilyen kifejezésekkel. És térjünk rá arra, hogy 1991 után,
amikor Oroszország azt várta, hogy befogadják a civilizált nemzetek testvéri családjába,
semmi ilyesmi nem történt. Átvertek minket. Nem személyesen rátok gondolok, amikor azt
mondom, hogy ti. Természetesen az Egyesült Államokról beszélek. Az ígéret az volt, hogy a
NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. De ez ötször is megtörtént. Öt hullámban történt a
bővítés. Mi mindezt eltűrtük. Megpróbáltuk meggyőzni őket. Azt mondtuk, hogy kérem, ne
tegyék. Mi is ugyanolyanok vagyunk, mint ti. Mi piacgazdaság vagyunk, és nincs kommunista
párthatalom. Tárgyaljunk. Sőt, ezt korábban nyilvánosan is elmondtam. Volt egy pillanat,
amikor egy bizonyos szakadék kezdett nőni közöttünk. Előtte Jelcin elment az Egyesült
Államokba. Emlékezzenek, beszélt a Kongresszusban, és jó szavakat mondott: Isten áldja
Amerikát. Minden, amit mondott, jelzések voltak, engedjetek be minket. Emlékezzenek a
jugoszláviai fejleményekre, előtte Jelcint elhalmozták dicséretekkel. Amint a jugoszláviai
fejlemények elkezdődtek, felemelte a hangját a szerbek támogatására. Mi pedig nem
tehettünk mást, mint hogy felemeltük a hangunkat a szerbek védelmében. Úgy tudom, hogy
ott bonyolult folyamatok voltak folyamatban. Igen, de Oroszország nem tehetett mást, mint
hogy felemelte a hangját a szerbek mellett, mert a szerbek is egy különleges és hozzánk
közel álló nemzet, ortodox kultúrával és így tovább. Ez egy olyan nemzet, amely
generációkon keresztül nagyon sokat szenvedett. Nos, ettől függetlenül. Ami fontos, hogy
Jelcin kifejezte támogatását. Mit tett az Egyesült Államok? A nemzetközi jogot és az ENSZ
alapokmányát megsértve elkezdte bombázni Belgrádot. Az Egyesült Államok volt az, aki
kivezette a dzsinnt a palackból. Sőt, amikor Oroszország tiltakozott és neheztelését fejezte
ki, mit mondtak? Az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog elavult. Most mindenki a
nemzetközi jogra hivatkozik, de akkoriban azt mondták, hogy minden elavult. Mindent meg
kell változtatni. Valóban, néhány dolgot meg kell változtatni, mivel az erőviszonyok
megváltoztak. Ez igaz, de nem így. Jelcint azonnal sárba rántották, alkoholizmussal