Ezzel párhuzamosan a jegybank a magyar állam jegybanknál lévő eurószámlájára
beírja ezt az összeget. A magyar állam így eurókövetelésre tesz szert a jegybankkal
szemben.
A magyar állam az „EU-támogatásokat” nem euróban, hanem forintban osztja ki. Ezért
megkéri a jegybankot, hogy váltsa át az eurót forintra. A hétköznapi gondolkodás azt
sugallná, hogy az átváltás azt jelenti, hogy a jegybank – a példában Bázelben lévő – euróját
eladja és ezért forintot vesz a devizapiacon. Valójában a jegybank nem ezt csinálja,
hanem „házon belül váltja át” az eurót. A „házon belüli átváltás” azt jelenti, hogy a
jegybank a magyar állam euró-számlájáról lehúzza az ott lévő euró összeget, és ezzel
párhuzamosan forintot teremt a semmiből, aztán ezt ráírja a magyar állam forint-
számlájára.
Tehát a jegybank forintot teremtett a semmiből a magyar
állam számára.
Nézzünk egy példát: 1 milliárd euró „EU-támogatás jön be”, az árfolyam pedig 300 forint per
euró. Ebben az esetben a jegybank teremt 300 milliárd forintot a semmiből az állam
számára, ezzel párhuzamosan pedig 1 milliárd eurót parkoltat Bázelben.
Ezt követően a magyar állam az „EU-támogatást”, azaz a frissen teremtett forintot kiutalja a
pályázatokon nyert vállalkozásoknak.
A vállalkozások az elnyert összeget a bankszámlájukra kapják, így a kiosztott forint a
bankrendszerben jelenik meg. De mivel a bankrendszernek nincs igazán szüksége
erre a pénzre, a bankok ezt visszateszik a jegybankba és lekötik betétként. Így a frissen