Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

2. STATISZTIKÁK A KÖZSÉGRŐL

A lakosság létszáma^401

Év 1600 1697 1785 1828 1880 1900 1910 1920 1930 1941 1950 1960 1970 1975 1980

Nc. 400 566 729 875 1921 1754 1740 2004 2126 1887 1827 1885 1742 1720 1676

Kc.

(kü-

lön)

278 271

1980-ban

férfi nő

807 869

A népesség létszáma a háború utáni első 15 évben - ha kis mértékben is

• 1827-ről 1885 főre emelkedett. Ismeretes, hogy a születések száma a háború utá-
  ni években megnőtt. Az 1960 utáni 15 évben viszont több, mint 150 fős csökkenés
  mutatkozik. 1975-ben a lélekszám 1720.
  Ez részben a születések számának csökkenésével, részben a Sopronban dolgo-
  zók odaköltözésével magyarázható.
  A csökkenést az alábbi statisztika mutatja:
  (XII.31.) Születés Halálozás Be- El- + — Létszám
  vándorolt
  1975 36 20 34 58 —9 1720
  1976 29 12 40 42 +15 1735
  1977 27 20 23 45 —15 1720
  1978 29 14 35 58 —8 1712
  1979 21 16 12 17 0 1712
  1980 19 29 15 41 —36 1676

Netter serfőző érdekes feliratú sírja 1848-ból

1910-ben Nagycenkre szállították Sopronból, Széplakról és Egervárról az ősök,
-köztük Sz.György és Antal gróf - csontmaradványait, és a hátsó temető útvonalá-
ban emelt szarkofág alatt helyezték el azokat.

A hátsó fal mellett emelték Széchenyi Alajos, a világháborúban, 1915-ben hősi
halált halt huszárzászlósnak, Széchenyi Pál unokájának síremlékét. Az emlékmű-
vet neves szobrászművészünk, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, a „Szabadság-szobor”
alkotója készítette. Homlokzatán egy sebesült katonát látunk, egy térdeplő asszony
mellett.

Csatkai Endre művészettörténész, a soproni múzeum akkori igazgatója egyik
művében^400 (1932) leírja, hogy a temetőben, a kripta körül 15 művészi értékű sírem-
léket talált. „Ezek arról tanúskodnak – írja -, hogy a Széchényiek megbecsülték
alkalmazottaikat, és emléket emeltek nekik.” Köztük van Thibolt Mihálynak,
Lajos gróf nevelőjének és Lunkányi Jánosnak, a legnagyobb magyar nevelőjének,
későbbi jószágkormányzójának síremléke. Továbbá: Zamboti Crescentia „hív szol-
gájának” (1792), Szalai István udvarmesterének (1815), Értl Jakab jószágkormányzó-
nak, Ottó Erzsébet kulcsárnőnek síremléke, stb.

„A Blainville grófok síremlékei a legszebbek” - írja Csatkai. Kristóf, a francia
származású K. u. K. vezérőrnagy (meghalt 1815-ben), továbbá felesége, Szluha Róza
grófnő (megh. 1833) és „életvirágában elfonnyadt” fiúk, Vilmos, fejfái ezek.

Még néhány síremlékről. Itt nyugszik a cukorgyár megalapítója Gonzales
Károly, továbbá Netter János serfőzőmester, érdekes sírfelirattal:

Netter János

Serfőző mesternek hamvait

fedi e sirhalom,

ki 1848 évi Szent Jakab hava

1 sőjén, élte 49 ed évében szenderült

át jobblétre.

Kora elhunytát jászolják szomoru

özvegye s árvái.

Áldás hamvaira

Temetőnkben található még Bokor Nándor híres kovácsmester, valamint
Mészáros János kovács és baromorvos síremléke is. (ma Szekendy-sír)

Két 1848-as honvéd főhadnagy is itt alussza örök álmát; jobb középen Bilkei Pap
Károly, (1901-ben halt meg, a Széchenyi-családnak 50 esztendeig jogtanácsosa),
elől a baloldalon Bán József.

Második világháborús katonasírokat is találunk. A kastély bombázásakor
meghalt 9 magyar katona, névtelen sírjuk a baloldali hátsó részen van. Ide te-
mették a ’45-ös harcokban elesett 7 német katonát is. (Kettőt már exhumáltak és
elszállítottak közülük.) A temetőben nyugszik a lengyel tábor idején (1940) elhunyt
két lengyel katona is.

A ravatalozót leghátul, a bal sarokban találjuk. 1956-ig a halottakat háznál
ravatalozták, onnan történt a temetés is. Az akkor épített első ravatalozó mérete
is kicsi, és az alapja is megsüllyedt, használhatatlanná vált. Helyette 1969-ben újat
építtetett a falu.