1807-ben került a Széchényiek használatába. Ekkor nyitottak itt vendéglőt
a Soproni utcai helyett.
A kiscenki nagyház. Széchényi Ilona 1680 körül elsőként költözött e „majorház-
ba”. Széchényi Antal is itt lakott az új kastélya felépítéséig, 1741-től 1761-ig.
1806-ban Ferenc gróf „újjáépítteti”. Valószínűleg ekkor lett emeletes. 1853-ig
Lunkányi jószágigazgató lakott benne, s „igazgatói lak”-nak hívták. A század máso-
dik felétől a II.vh végéig cselédlakásként szerepelt.
A „Vármegye háza”. A község múltjából egy igen sokat szereplő ház a Gyár u. 46.
sz. alatti Ragats Kálmánné-féle ház. 1740-ben tisztháznak épült és a múlt század-
ban is „katonai kvártélyház” volt, istállóval, benne gyakran katonasággal. 1877-ben
a vármegye házának nevezték. Ez időben már pandúrok, majd 1883-ban utódaik,
a csendőrök laktanyája. 1889-ben a vármegye eladja, de 10 évig még biztosítják
a csendőrök részére.
1921 és 1945 között ebben a házban volt a „Vámbemondó őrs” is.
A Cukorgyári házakról egy házadókimutatásban olvashatunk, melyet a Pető-
házi és Nagycenki Cukorgyár Rt. állított ki:- Szarvas ház, Vám u. 6.
- Rozmán ház, Vám u. 14.
- Szigetvár I. (Öreg béreslakás, Gyár u. 56.)
Az előző kettő egy 1833-as, az utóbbi egy 1856-os térképen szerepel először.
Korábban uradalmi épületek voltak. - Derdák ház, Gyár u. 83.
- Szopori ház, Gyár u. 87. A gyári vasúti híd felrobbantásakor elpusztult.
Újjá sem építették. - Gyári lakóház, Gyár u. 89. A gyár irodaépülete.
7-8. Békavár I-II., Gyár u. 62-64. 1910-11-ben építtette a gyár. Gyári iparosok,
munkások, majd bérgazdasági cselédek laktak benne.
9-10. Szigetvár II-III., Gyár u. 58-60. A felső 1915-ben, az alsó 1920-22-ben épült
a bérgazdaság cselédjeinek.
A cukorgyári házakat a gyárral együtt államosították. A lakók megvásárol-
hatták. Ma is állami tulajdonban és községi tanácsi kezelésben van a Szarvasház
és a gyári lakóház 10-10 lakással. [Ma már mind a Szarvasház, mind a gyári
lakóházi lakások magántulajdonban!]
Végül szóljunk a bárói kastélynak is nevezett tsz irodaházról. A múlt század
70-80-as éveiben, a gyár bővítése idején épült igazgatói lak. Utoljára báró Doblhof,
egyik főrészvényes családja lakott benne 1945-ig. Mint bárói tulajdont, 1945-ben
államosították. Egy ideig üresen állt, majd 1954-1963 között a határőrség lakta-
nyája. Ezután a tanács elcserélte, a Löffler-házzal, így a tsz-é lett és itt alakították
ki a központjukat.
6. UTCÁK ÉS TEREK
A községben jelenleg 14 utca van. [1980-as adat!] Ezek közül 6 már az elmúlt
évszázadok-ban kialakult, a másik nyolc e században épült, új utca.Ismertebb volt uradalmi, gyári és községi lakóépületekA Széchenyi-uradalomban, majd a gyárban és annak gazdaságában sok mun-
káskézre volt szükség. Ezek egyrészét vidékről telepítették ide. Az idegenből jött
cselédeknek, iparosoknak, tisztviselőknek lakás kellett, hogy itt megtelepedjenek.
Az uradalom a két község keresztutcája közelében emelte a lakóházakat,
melyek jellegzetesek, négy vagy több ablakkal. Eltérőek a két, kicsi ablakos
jobbágyházaktól. Számuk egy 1840-es kimutatás szerint: Nagycenken 13 lakóház,
51 lakással rendelkezett; Kiscenken 8 lakóház - a lakásszám nincs jelölve.
A „Krecsi ház”. A Vám u. 2. számú házat nevezik így. Krejtzi a Széchenyiek
udvari vadásza volt 1816-1854 között. Nevét sok változatban írták.
Vámház. Az elmúlt századokban mindig szerepelt egy vámház. A legutolsót
az ún. Erdődymajorban [Községházzal szemben, - már lebontva, - ma Vámház-tér]
Széchenyi Ferenc építtette 1808-ban.
Selyemház. Taar Ferencnek, a selyemfonoda vezetőjének házát hívták így
(Vám u. 10. sz. alatti Lex ház). A gubóbeváltás is itt történt.
Szarvas ház. E név feltételezhetően Szentgyörgyvári Szarvas nevű árva
jobbágylánynak nevéről terjedt el. 1824-ben és utána a „Czenki uradalmi jobbágyár-
vák cassája” c. kimutatásban többször szerepel. A 10 lakásos ház ekkor készült
az addigi jobbágyház helyén. (Vám u. 6.)
A téglás-ház a téglaégető területén épült 1795-ben. A téglamesterek laktak
benne. Az égetőt lebontották, a téglásház ma is megvan, a Gyár u. legutolsó háza.
Újház. A Gyár u. 29. sz. alatt 1885-ig az uradalom birkása lakott. „Birkás ház”
névvel jelölték. Ez évben az uradalom 4 lakásos cselédházat építtetett, 4 db
téglapadlós szobával, egy közös nagy konyhával, 4 téglatűzhellyel és 2 nyitott
kéménnyel. 1936-ban szűnt meg a közösség: a közös konyhából 4 külön konyha lett
és egy folyosó. A 90 éves ház még ma is „újház”.
Palota. A szövetkezeti nagyvendéglő épülete a legrégebbi a faluban. A cenki
hagyomány megőrizte a „palota” nevet, nem ok nélkül.
A földszintes rész boltíves, 80 cm vastag fallal. Téglából készült, de régen „kőből
épített”-nek mondták. A kb. 400 éves épület 1575-től Nádasdy-kúria néven szere-
pel a dicajegyzékekben. 1632 óta ismertek a bérlők is. Első bérbe vevő Káldy Péter,
aki a Nádasdyak gazdatisztje a cenki, peresztegi és hegykői gazdaságokban.
1654-ben Glubiczer Farkas Polikarpus kapta, aki szintén „főember szolga”,
azaz főtiszt Nádasdy Ferencnél.
1677-ben Nádasdy Ferenc kivégzése után gróf Draskovits Miklós tulajdoná-
ba került a birtok, s vele a kúria, aki báró Windischgrätznek, majd Tallián Pálnak,
utána nemes Siller Mátyásnak adta bérletbe. Glubiczer és az utána következő bérlők
mindegyike „cégér nélkül korcsmáltatott”, azaz „alattomban” mért bort a házban.
1695-ben gróf Eszterházy Dániel birtoka lett, aki már nyilvános kocsmát rende-
zett be, majd utána a bérlője, báró Kugler Rudolf is, - 1698 -1715 között.
1789-ben gr. Eszterházy Imre emeletet húzatott rá, de ez évben meghalt, és fia,
József, eladta gr. Szluha Alajosnak. Két év múlva gr. Széchényi Ferenc vásárolta
meg, viszont árendába kénytelen volt visszaadni azt a Szluha-családnak 15 évre.