A háború után 1963-ig gondozatlan volt. Az 1963-66-os években a község vette
gondozásba, és a tér megújult. Alacsony kőkerítés készült, a szobor környékét par-
kosították és virágosították.
Vám-tér (435 m2)
A kis tér helyén 1963-ig uradalmi cselédház állt. Korábban itt major, majd
vámház és vámudvar volt. A hosszú lakóház elejének lebontása helyén alakult
ki a kis tér, mögötte építették fel a fogászatnak és a női-férfi fodrászoknak
a szolgáltató házat.
Kismalom tér (0,1 ha)
1972-74-ben alakította ki a község, a volt kismalom környékének beépítetlen,
gondozatlan térségén. Ide helyezték át a Szent-család szobrot is.JátszóterekA Vámrét volt a cenki gyerekek és fiatalok legrégibb játszó tere. Nyáron
itt labdáztak, a lányok köcsögöztek, a fiúk kiütőztek. Télen itt csúszkáltak
és korcsolyáztak stb.
Sporttér (2,7 ha) (Régi labdarúgó pálya)
Az első igazi játszótér. 1923-ban, a leventeintézmény szervezésekor Bertalan
gróf 1 P-s, jelképes bérleti díjért adta oda a leventék gyakorlatozásához. (1945-ig
leventepályának is nevezték.) Itt tartották a leventék évenkénti járási sportver-
senyeiket is. 1945 után is többször rendeztek itt községi és járási versenyeket.
Leginkáb a futballigény kielégítését szolgálta.
Békavári játszótér (0,45 ha)
A kis ligetet a teniszpályával a gyári résztulajdonos, báró Doblhof-család birto-
kolta. A háború után előbb állami, majd később községi birtokba került. A környék-
beli gyermekeknek 1950. jún. 18-án adták át ünnepélyes keretek között.
Rákóczi utcai játszótér (0,51 ha)
Az 1945-46-os házhelyjuttatásoknál kihagytak 1 kat. holdnyi területet, amelyet
a környéki gyermekek játszóterének szántak. A körben lévő fasort az iskolások
ültették 1954-ben. [Ma már teljesen beépült]
Kisallé.
Széchényi Ferenc idejében készült térkép szerint (1789) már használt út volt
a kastély és a sárvári országút között. Az egykori utat (500 m hosszúságban,
12 m szélességben) szegélyző kettős fasort nevezik kisallénak. Az allé hatalmas
platán- és gesztenyefái egyidősek a kastély-park fáival. Ma forgalom nincs rajta.
Kellemes sétaút.7. DŰLŐNEVEK^413
Megörökítendőnek tartjuk őket, mert gyakran a község történetére, a lakosság
foglalkozására, életmódjára utalnak. A mai „nagytáblásítás” nem kedvez a nevek
megmaradásának. Egyrészt 3-4 dűlőt összevontak, másrészt a neveket számok
váltják fel. (A vastaggal kiemelt néhány dűlőnév eredetét, értelemzését a tábláza-
tok után olvashatják!)A Vám utca az egyik legrégibb. 1328-ban a Czenki, - 1424-ben a Kanizsay-család
kezében volt a vámszedési jog. Bizonyára az utca neve is ez időben alakult ki.
1937-ben a képviselő-testület - Szent István király jubileumi évére tekintettel
- Szt. István utca névre változtatta, de az új név nem tudta kiszorítani a hagyomá-
nyos elnevezést.
A Gyár utcát az 1855-ös gyárépítés előtt Keresztúri utcának hívták. A szomszéd
Sopronkeresztúr felé ez az út vezet.
A Soproni utca - szintén nagyon régi elnevezés. A Dózsa körút betorkolásától
Sopron felé kezdődő utcasor az 1920-as házhelykiosztás után épült.
Iskola utca. Legrégibb épületei a két [egykori és a ma is álló] kovácsműhely.
Valamivel későbbiek az iskola és a volt gyógyszertár [ma parkoló]. A kifelé eső
területen a házak az 1920-as házhelyjuttatás után épültek.
Széchenyi tér. A 17-18. században Hegyesdi utcának nevezték. Papszernek
is hívták, mert valamennyi lakója a plébános jobbágya volt. Mai nevét az 1897. évi
szoboravatás után kapta. Dombnak is hívták, ma is sokszor így nevezik.
A Kiscenki utca név 1893 óta használatos. Azelőtt Kiscenk külön községet
képezett.
A 17-18. században utcaneveket és házszámokat nem használtak. Az utcákat
égtájak szerint így jelölték meg: Soproni utca: Napkeletről való szeren fölszél-
ről. Gyár u.: Napnyugatról való szeren, fölszélről. Délről való szeren, alsó szélről.
Vám u.: Napkeleti szer, alszélről. Kiscenk: Napkeletről való szer, alszélről.
Napenyészetről való szeren, fölszélről.
„Új” utcák:
Felszabadulás utca. A Külső vízálló dűlő területén épült az 1920-as házhely-
juttatás során. Mise útnak hívták. 1938-ban egyházközségi javaslatra Szent Imre
utca nevet kapta. 1958-ban Széchenyi utca névre változtatták. 1974 augusztusában
egy vb. határozat szerint az 1945-ben részben onnan érkező szovjet csapatok tisz-
teletére kapta az akkori új nevét. [Ma ismét Szent Imre utca!]
Bokor Nándor utca. Az Országos Nép,- és Családvédelmi Alap (ONCSA) terve
és segítsége alapján 1942-ben építtette az állam a 12 egyforma házat,
és a nagycsaládosok részére kiosztották. A Fejes-családnak akkor 11 gyermeke
volt, a Csorba-családnak 6, úgyszintén többgyerekes a Markó, Pinezits- és Schiffer-
család is, akik 1943 nyarán költöztek be. Ma is gyakran Oncsának hívják az utcát.
A község múlt századi érdemes kovácsmesteréről 1943-ban nevezték el.
A Dózsa körút, Rákóczi utca, Kossuth Lajos és Hidegségi utca az 1945-ös föl-
dosztás után épült. Nevüket 1958-ban tanácsülés határozta meg. Ez években építik
be az utolsó telkeket.
Petőfi utca a Dózsa körút északi végéből kiszögellő rövid utca, ahol 1980-ban
épült az első ház.
Pihenő- és játszóterekSzéchenyi tér. Területe 0,43 hektár.
1945 előtt a grófi kertészet gondozta. Élősövény kerítését évenként megnyírták.
A fásított ligetként funkcionáló téren virágosítás nem történt.