Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1
A lakosokat ért károsodás összege: készpénzben 69 ezer pengő, értéktárgyak-
ban 460 ezer; ruhaneműekben 5,6 millió; szövet, lábbeli, ágyneműben 2 millió;
bútor, háztartási felszerelés, 78 db kerékpár 2,5 millió; gazdasági felszerelésben
1,3 millió; ipari gépekben (varrógép, villanymotor stb.) 52 ezer; kereskedelmi
árukban 9,3 millió pengő.

Az állatokban és terményekben ért károsodás összegét a gyári bérgazdaság
veszteségeivel együtt mutatjuk ki:
község gazdaság község gazdaság

sz.marha 80 db 26 db búza q 50 1600
sertés 30 4 rozs 20 360

ló 15 5 árpa 60 500
tyúk 800 — zab 15 250

kukorica 15 600
liszt 10 8

bab — 70
szója — 140

olajpogácsa — 100

A lakosok jelentettek még: vetetlen földet (17 ha), letaposott rétet (10 ha).
Veszteség a községháznál: a páncélszekrényből 34 520 P készpénz. Az eltűnt
marhalevelek értéke 323 P, az élelmiszer-jegyek értéke ismeretlen.
A cukorgyár károsodása: a felrobbantott vasúti híd, továbbá a gyártelepen
egy 50x80 m-es emeletes raktár és műhely, a benne lévő gépekkel együtt felgyújtva
és megsemmisítve.
A kastélyt ért károsodásról így szól az akkori községi jelentés: „1944. dec.
6-án légitámadás következtében a tetőzet, falak, ablakok, ajtók megrongálódtak.
A harcok után az egyik rész a könyvtárral együtt kiégett. A megmaradt bútorzatot,
ablakokat, ajtókat, padozatot fel- és leszedték és elvitték. A bútorokat, festménye-
ket, kandallókat, cserépkályhákat összetörték, illetve megsemmisítették.
A kár összegét meghatározni nem lehet.”
További szomorú adatok: A malom csak részben működött szíj és egyéb felsze-
relés híján. Az 1 km-es soproni utcai csatornahálózat fele beomlott. A villany nem
működött. A postát kifosztották. Az iparosok anyag híján nem tudtak dolgozni.
Itt jegyezzük meg, hogy a kultúrház nagytermébe operáló kórházat, Horváth A.
Mihály házába pedig gyógyszertárat rendeztek be a szovjet egészségügyesek.
Az újjáépítésre a lakosság igényelt 45 ezer téglát, 32 ezer cserepet, 700 q meszet,
450 q cementet, 100 m3 fedélszerkezeti fát, stb.

A táblázat vastag betűvel kiemelt dűlőneveiről:

Mivel e nevek nagyrésze helyhatározós és jelzős kifejezés, így magyarázatra
nem szorulnak, viszont néhány főnévi megjelölés értelmezése indokolt:



  1. Schmocher-tag (a népies Smokker-képnél): Smocher Leopold Széchényi
    György főkulcsárja és kasznárja volt Széplakon, majd Cenken tiszttartó (1704-
    1734).


II. Gurundi-mező: a Gurund német szó, földet jelent. Faizó-mező: a Hegy-al-
jai-mező keleti részének régebbi neve, az erdőre járó út melletti földeket nevez-
ték így.



  1. Rózsás-földek: Rózsás József a nagyvendéglő kocsmárosa volt a múlt század
    második felében. Egy tagban 15 kh földet vásárolt magának.

  2. Farkasverem: a hagyomány szerint a Fertőről idetévedt hanyi farkas elfogá-
    sához ásott gödör volt itt.

  3. Marka-tó: Marka János jobbágy (bíró) 30 hold földet bírt Széchenyi Istvántól
    1842-ben. A tó későbbi neve Téglás-tó.

  4. Bálint-kúti-dűlő: A plébánia mögötti terület régebben egyházi birtok. A dűlő-
    ben lévő és a vasútépítésnél betemetett kút - a hagyomány szerint - Bálint nevű
    pap kútja volt.

  5. Slaibor-tag: Slaibor Márton a plébános jobbágya, az 1700-as években.

  6. Páskum: Legelőt jelent. (a községi közös legelő is.)

  7. Mikó-földek: Egy Mikó nevű család 1800 körül a Soproni u. 20. sz. alatti - ak-
    kor uradalmi - házban lakott. A foglalkozásuk ismeretlen.

  8. Vaskapunál: A park mögötti Ikva-híd környékét nevezték így.

  9. Rezerva: tartalék föld.
    A Zsámbok (15), az Átoritás (39) és Czeglér (42) nevek értelme nem ismert.
    A dűlőutak legtöbbjét dűlőnevekkel jelölték, pl. Zsámboki út, Hegyközi út,
    Hegyaljai út, Gurundi út, Újtagi út, Mélyút, stb.
    A leghosszabb, legforgalmasabb, az erdőre járó utat évszázadokig Faizó útnak
    nevezték. Mondták Csordahajtó, továbbá Fülesi útnak is. Az ezredéves évfordu-
    lókor Árpád útnak keresztelték el, de ez nem lett maradandó. Ma a Nagyút név
    használatos.


8. HÁBORÚS KÁROK - ÚJJÁÉPÍTÉS^414


A második világháború felmérhetetlen anyagi károkat okozott. A pusztítás
nyomaival még ma is találkozhatunk.


Községi hivatalos jelentések alapján a felmért anyagi károkról az alábbiakat
ismerjük:
A harcok idején 105 házat ért különféle nagyságrendű károsodás az aknabe-
csapódásoktól és lövedékektől. A gyári hídrobbantáskor a Szopori-ház összeomlott,
többé fel sem építették.

Free download pdf