230 231
Közvilágítás1945 után a lámpahelyek száma háromszorosára növekedett. 1971-ben 135,
1976-ban 162 az utcai lámpahelyek száma, (ebből 58 higanygőzös). 1968-ban
a Soproni és Iskola utcában 55 „világító helyet” cseréltek higanygőzös lámpákra.
A község 1976-ban 95 ezer Ft-ot költött a közvilágítás áramdíjára, egy lámpahely
után tehát 683 Ft-ot fizetett. 1979-ben a Gyár utca is higanygőzös lámpákat kapott.ParkfenntartásMivel a községnek fenn is kellett tartania az általa kialakított parkokat,
azért 1963 óta a költségvetésben is szerepel az erre beállított évi 40-50 ezer Ft.
A terek virágosításában és gondozásában társadalmi munkásként legtöbbet
tevékenykedett Szkvarics János. Csak 1968-tól szerepel főhivatású parkgondozó,
elsőként Alcsuti Mihály végezte a feladatot.
A szovjet emlékmű környékének parkosítása 1967-ben készült el.LakásgazdálkodásTeljesen újszerű e feladat. Az 1945-ös földtörvény alapján a grófi és bárói
tulajdont képező házakat is - mintegy tíz épületet - államosítottak. A lakásokat több
nagyobb létesítményben a bentlakók megvásárolhatták, melyet havi részletek-
ben kellett törleszteniük. Sokan nem igényelték ezt, és állami lakásként a tanács
kezelésébe kerültek.
1952-ben további államosított házingatlanok kerültek községi gondozásba.
Később az állami gazdaság által kezelt kiscenki „nagyházat” és a volt gyártelepi
„nagyházat” is felajánlották tanácsi kezelésre.
Az állami lakásokat a lakók 1961 után az OTP közreműködésével megvásárol-
hatták, ennek ellenére 1974-ben még mindig 74 bérlemény volt a község gondozá-
sában. (Ebből lakás 67 db, az üzlet és műhely 7 db.) A sok tanácsi kezelésű állami
ingatlan között jelentős számban vannak rossz állapotúak.Kommunális feladatokIde tartozik a vezetékes ívóvízellátás, a vízelvezető árkok és csatornák építésé-
nek gondja, a közkutak karbantartása.
A vezetékes vízellátás a 70-es években került előtérbe. Először 1971-ben
Kiscenken egy mélyfúrású kutat hoztak létre. Hosszas tervezés után a vezetékes
vízhez szükséges munkálatokat csak 1979/80-ban kezdték el. A glóbusz - amelyet- áprilisában állítottak fel a Dózsa körúton - 30 m magas és 250 köbméter űrtar-
talmú. A vízszolgáltatás 1982-ben indult meg.
A beruházás 20 millió Ft-ba került. A lakosság tízéves részletekben, családon-
ként 10 ezer Ft hozzájárulást, összesen 8 milliót fizet. Az állam támogatása 12 millió.
A község a 70-es években több helyütt csapadékvíz-elvezető árkokat készítte-
tett, a Gyár u. felső részében pedig fedett csatornázást végeztek.
A világháborús pusztítások helyrehozása a községben az 1947-49-es
hároméves terv alapján történt.^415 A kultúrházat tatarozták és újra berendezték (10
ezer Ft), az iskola - gránát lyukasztotta - emeleti falát megjavították (15 ezer Ft),
az orvoslakás, a szegény, -és pásztorház helyrehozására 10 ezer Ft-ot költöttek.
A szovjet hősi temető és kerítése 8 ezer Ft-ba, a beszakadt utcai csatornák rendbe-
hozása 3 ezer Ft-ba került.
A tűzoltóknak új motoros fecskendőt vásároltak. Az erdők pótlására 700 db
hárs,- és 3 ezer akáccsemetét ültettek.
Hazánk, vesztes országként, háborús jóvátételt is köteles volt fizetni a Szovjet-
uniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának. Nagycenkről Szovjetunió részére
leginkább sertéseket és marhákat szállítottak. A községre kivetett mennyiséget
a gazdáktól gyűjtötték be, akiket a község kártalanított.
Mezőgazdasági kiállítások a nagycenki Széchenyi-kastély parkjában
(1959-1963)
A járási mezőgazdasági nagyüzemek (tsz-ek) részvételével az alakulási és utáni
években mezőgazd. kiállítást szervezett a járási tanács és hazafias népfront.
A soproni járás mindjárt az első év őszén -1959. szept. 27-én- sikerrel rendezte
meg egynapos kiállítását.
- szept. 11-én tartották a második mezőgazdasági kiállítást, amely színvona-
lasabb volt az előző évinél. A kiállítással kapcsolatban Széchenyi-lovasemlékver-
senyt is rendeztek a sport-pályán.
A harmadik kiállítás már kétnapos volt (1961. szept. 16-17.). Ahogy a Kisal-
föld írta: „Gazdag, szép kiállítás, sok látogató Cenken.” Legtöbb díjat a peresztegi
és cenki tsz-ek kapták, 6-6 db-ot. A második napon kultúrműsor, dalostalálkozó
és népi táncbemutató is szerepelt a programban.
- szept. 13-15. között háromnaposra bővült a kiállítás, melyet egybekötöttek
az Országos Lovasbajnokság döntőjének megrendezésével.
9. A KÖZSÉGI TANÁCS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE^416
ApaállattartásA községnek e régi, sajátos feladata a tsz megalakulása után megváltozott.
1956-ban még 5 bikát gondoztak a pásztorháznál. Ekkor nagy változást hozott
a mesterséges megtermékenyítés. A bikatartást a tsz vette át, de fokozatosan meg
is szüntették.
A kanok (sertésapaállat) tartása is a pásztor feladata, aki 3-4 kant gondozott
a pásztorházban. A háború után az erősen lecsökkent létszámú anyasertés miatt
csak egy kanra volt szükség, amelyet egy gazdaháznál gondoztak. 1976 óta mester-
séges megtermékenyítéssel történik a sertések szaporítása is.
Nem községi feladat a lovak szaporítását szolgáló mének [felnőtt hím ló] tartása.
Évenként 4 hónapra két mént helyeztet ki az állam a községbe a gondozóval együtt.
A község csak a segédápoló költségeit fizeti. A községi költségvetés évi 6-10 ezer
Ft-ot biztosít erre.