A Széchenyi tér rendezése, parkosítása kb. 1/4 millió Ft-ba került, ennek
több mint felét a társadalmi munka tette ki. A lakosság a járdák építésénél is sokat
segített. Az utcai virágosítást is a társadalmi munkák közé sorolhatjuk.
A határőrség fiataljait is dicséret illeti, mindenben részt vettek, ahol segítésre
volt szükség.
Az iskola tanulói, úttörői többször kaptak kitüntetést társadalmi munkákért.
Az új szovjet emlékmű körüli parkosításnál valamennyi szerv és hivatal részt
vett, a társadalmi munka értéke 85 ezer Ft.
A község 1961-ben társadalmi munkák jó szervezéséért, 35 ezer Ft jutalomban
részesült. A munkák összértéke ekkor 141 ezer Ft.
A továbbiakban; 1966-ban 58 ezer, 1969-ben 156 ezer, 1976-ban pedig 278 ezer Ft
volt a községi társadalmi munkák összértéke.
A járási tanács arany- és ezüstfokozatú emlékérmekkel jutalmazta a legjobb tár-
sadalmi munkát végzőket. Néhányan közülük:
Aranyfokozatot kaptak: Kendöl Ferenc a tűzrendészet szervezése és vezetése
(1975), Keszei Dénes iskolaigazgató az óvoda és iskolai napközi házilagos építé-
sének szervezése és vezetése (1965), Mikó János vb elnök a szovjet emlékművel
kapcsolatos társadalmi munkák szervezése (1967), Tóth Ferenc alezredes a szov-
jet emlékmű építésénél (1967), Tóth Sándor kőműves a Felszabadulás utcai járda
készítésénél (1965) végzett értékes társadalmi munkákért.
Ezüstfokozatot kapott Szkvarics János (két ízben) a parkok virágosítása
és gondozása terén végzett jó munkájáért.
A járási tanács megszűnése után a község adományozza e kitüntetéseket.
Az 1973-75 években a végzett társadalmi munkáért aranyfokozatú „Községünkért”
jelvényt kapott Alcsuti Mihály parkgondozó, Kendöl Ferenc tűzoltóparancsnok,
Tóth Ferenc alezredes, Varjú Béla volt párttitkár a közösségért végzett két évtize-
des munkájáért és dr. Mózes Ottó gyógyszerész utcai parkosításért. Keszei Dénes
1979-ben „Nagycenkért” c. plakettet kapott helytörténeti gyűjtői munkájáért.
A fentieken kívül még többen kaptak ezüst- és bronzfokozatú kitüntetéseket.
10. NÉPRAJZ^417
a.) Népi játékok
Gyermekeink - sajnos - nagyon keveset játszanak. Nagyapáink gyermekkoruk-
ban - még sok szép játékkal tudták elszórakoztatni magukat. Tanítsuk meg gyer-
mekeinket is ezekre, ne engedjük feledésbe őket! Az alábbiakban néhány felnőtt
és gyermek eleveníti fel régi játékaikat és szokásaikat.
Kiolvasók. A következő mondókákat fogócskázás és más játékok előtt mondják,
mikor el kell dönteni, ki legyen a fogó, vagy kezdőjátékos. Az lesz, akire az utolsó
szótag kerül, pl.: te!
1974-ben a község gondozásában tartott 11 db közkutat. Az artézi kút 1980-ban
még csörgedezik.
A község a kommunális feladatokra az elmúlt 5 évben 35-95 ezer/év Ft-ot
biztosított.
Szociális gondozás, öregek
A háború után a járásban két szociális otthon gondoskodik az öregekről,
az ún. községi szegényházakra már nincs szükség.
A község 1960. okt. 16-án rendezte meg először az öregek napját. Azóta ez a meg-
emlékezés évről-évre rendszeressé vált.
Az öregek napközi otthona 1976. szept. 24-én indult a patakparti, - korábban -
szolgálati lakásban. Az induló létszám 7 fő, amely hamarosan 18 főre emelkedett.
Étkezésüket az óvoda konyhája biztosította. 1980-ban szolgálati lakást építettek
hozzá.
Szociális gondozásra a község az utóbbi 10 évben évenként 36-100 ezer Ft-ot
költött. 1973-ban pl. 5 fő kapott havi 488 Ft segélyt, részleges segélyben pedig
18 fő részesült, havi 134 Ft-os átlaggal. 1981-ben 6 fő kapott rendszeres szoc. segélyt,
összesen 51 ezer Ft-ot, rendkívüli segélyt pedig 41 főnek adtak, 43 ezer Ft értékben.
Önkéntes tűzoltóság
1948-ig mindössze egy kézifecskendő állt a tűzoltók rendelkezésére, majd rövi-
desen először egy 400 liter/perc, majd később egy 800 liter/perces motorfecskendőt
kaptak. Létszámuk 24 fő.
(Kenyeres Jóska bácsi mesélte, hogy régen a gazdaságban; Újtagon és a kiscen-
ki uradalomban volt csak kézifecskendő, - amelybe a lakosság vödörben hordta
a vizet! Forrás: Faragó Kálmán önkéntes tűzoltó)
Tűzoltók hosszú évekig a kultúrház alatti épületrészben kaptak helyet.
A község 1970-ben új tűzoltószertárat építtetett részükre a Dózsa körúton,
200 ezer Ft költséggel. Ruházatukat is támogatta évenként 1-1 garnitúrával.
„Dolgunk - szerencsére - mind kevesebb. Az utóbbi 45 évben mintegy 8-10
háztető és pajta égett le,” - mondta Kendöl parancsnok 1976-ban.
Társadalmi munkák
A háború utáni újjáépítő és községfejlesztő feladatok különösen sok társadalmi
munkát igényeltek a lakosságtól.
Az ifjúság részt vett a községi „hároméves terv” végrehajtásánál, a sportház
felújításánál, a kézilabdapálya építésénél, sok esetben a tsz kisegítésénél, a parko-
sításoknál stb.
A felnőtt lakosság társadalmi munkájának értéke az óvoda építésénél 75 ezer,
az iskolai napközi építésénél 35 ezer Ft.