JEGYZETEK
- A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Akad. Kiadó, Bp. 1975.
- Az 1956. évi mérést a szerző végezte, a többit a Sopronhorpácsi Kutató Intézet.
- Vágvölgyi Ottó tanár, a Meteorológiai Intézet hivatalos csapadékmérője
(Nagycenki adataiból. - Boronkai: A soproni patakokról. SSz. 1967. 179. o.
- Szántó Antal dr.: A nagycenki r. k. plébánia története, 1955. Kézirat 21.
- Szántó: i.m. 9.
- Házi Jenő dr.: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1921. I/1. k. 3.
- Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár SzL. 117. cs. 403.
- GySmL. 2. sz. SzL. 2. cs.
- OL. P 623: 115. cs. 138.
- Alispáni jelentés, 1904.
- A Sopronkörnyéki Erdészet (Sopron) adatai 1974-ben.
- Bene József nagycenki vadőr adataiból.
- Nováki Gyula dr.: Az eddigi régészeti kutatások eredményei Nagycenken.
- Kézirat.
- Gömöri János dr., a soproni múzeum régészének levélbeli értesítése, 1974.
- Gábler Dénes régész ásatása. Soproni múzeum, 347. lelt. sz.
- Vályi András: Magyarországnak leírása. Buda, 1796. 385.
- Gömöri János régész ásatása.
- Unger Mátyás: Magyarország története. Bp., 1965. 10.
- Lásd: Liszt Ferenc Múzeum régészeti kiállítása.
- Gimes Endre dr.: Nagycenk (útikalauz), 1971. 19.
- Hazai okmánytár I. 86. II. Béla 1243-ban kelt oklevelét, melyben Simon ispán-
nak juttatta Chenke földet, sokáig Cenk adománylevelének hitték. A Ma-
gyar-zsidó oklevéltár I. k. 22. o., továbbá az Esztergomi Levéltár 1981. márc.
13-i közlése szerint Chenke Esztergom megyei község volt, amely a török
időkben elpusztult, így nem lehet azonos Cenkkel. - Nagy Imre: Sopron vármegyei oklevéltár I. 108.
- Árpádkori Új Okmánytár: IX. 312.
- Nagy: i.m. I. 108.
- GySmL. 2. sz. dicalis filmtár. 1544. év
- Házi: Sopron tört. ...I/3. 342.
konvenció = szegődmény. Mezőgazdasági vagy más dolgozók természetbeni
járandósága: lakás, gabona, tej, fa stb.
konvent = a kolostorok szavazatra jogosult tagjainak összessége. Hiteles hely,
mint a káptalan.
köböl (pozsonyi) = a mérő korábbi neve, az 1800-as évekig használták. Valami-
vel nagyobb volt a mérőnél, 72 icce = 61,2 liter.
krajczár = a forint váltópénze. Egy frt az 60 krajcár. Rövidítve kr. vagy xr. Mária
Terézia óta verték 1892-ig.
liber = szabad. Felszabadított jobbágy. Általában kisnemest értettek alatta.
márka = 4 frt.
mérő (pozsonyi), röviden: p. m. = 64 icce = 55,4 liter. Egy mérő alá való föld
területe 600 -öl, 2 p. m. = 1200 -öl, vagyis kishold. (L. még köbölnél.)
meszely = az icce fele, vagyis 4 ¼ dl.
pint = 2 icce = 1,7 liter.
porta = eredetileg az egész jobbágytelek neve. Később számítási egység. A 16-17.
sz.-ban 3-4 jobbágytelek együttese,
p. m. = pozsonyi mérő. Lásd: mérő.
regália = királyi haszonvétel. A nemesi birtokon a tulajdonost illették: bor-, sör-,
pálinka, - húskimérés, malom, vám, vásár, vadászatból eredő jövedelem.
Rh. frt. = lásd frt-nál.
sessió = úrbéri telek, a jobbágyok által használt urasági földterület. Egy egész
telek 16 kishold szántóból és 6 kasza rétből álló egységnyi területet jelentett Cenk
községben.
svájcer = svájci módszerű, istállózott tehéntartás.
tiszttartó = igazgatása alá több gazdaság tartozott, maga a központi gazdaságot
kezelte.
urbárium = a földesúr és jobbágy közti viszonyt, a jobbágyok jogait és kötelezett-
ségeit szabályozó írásbeli rendelkezés.
úrbér = munkaszolgáltatás (robot) és terményszolgáltatás (dézsma).
úriszék = A földesurak bírói hatalommal való felruházása. E jogot maga a föl-
desúr személyesen, vagy tisztjei által gyakorolta (tiszti szék). Innen a vármegyei
törvényszékhez lehetett fellebbezni.
urna = 54 liter, kb. az akó megfelelője. Több változata van.
zálogbirtok = A középkorban elterjedt szokás volt, hogy a földesurak egyes
birtokaikat zálogba adták. Maguk, vagy utódaik azt visszaválthatták.