Vámlétesítmények a 14-19. századbanAz útvámok felsorolásából néhány sor^111 : „Valaki vidéki szekeres, amely tudni-
illik vámmal tartozik, a vámon üres szekérrel által megyen, fizet minden marhátul
1 ½ pénzt. Visszajövet pedig, ha üresen jön, semmivel sem tartozik.
Hátas kalmár vagy gyalog ember terhet eladni 1 ½ pénz. Ha üresen megy, csak
a maga szükségeire visz, semmit sem fizet. Megrakott terhes szekér (só vagy jószág)
a szekér a marhán kívül 8 pénz, visszajövet, ha üresen jön, semmit sem fizet... Stb.”
A felsorolásban a rokka, a „malomkü”, a vasas szekér és sok minden más szerepel.
A vám ez időben már kizárólag pénz alapú.
A vámos fizetése az 1700-as években készpénzben 60 frt, természetben búza,
rozs, borsó, lencse, szalma, sarjú, tűzifa, fuvar, tehéntartás.
A vámutat gyakran kikerülték, hogy ne kelljen vámot fizetni. Ezért írta
gr. Széchényi György 1723-ban az alábbi panaszlevelet^112 a nemes vármegyéhez
a vámokat elkerülő kereskedők ellen: „Akik Sárvár felül jönnek, Muzsajon, Peresz-
tegen, Szécsenyen általmenvén félre veszik útjukat, kiknek Nagy Czenkre szük-
ségképpen reá kölletnék mennyi. A töltések és hidak csinálásáért fizetik a vá-
mokat, melyet már ugyis annyira el szoktak az ilyen kerülések, hogy majd senki,
vagy kevesen mennek a vámos helyekre, nékem tapasztalható nagy káromra.
Kegyelmetek alázatos szolgája
Széchényi György”Kérésére a III. osztályba sorolták ezt a vámutat is. Kisebb lett a tarifa, és talán
több a bevétel. A Széchényiek idején is - miként a Nádasdyaknál a Soproni utcában
a kocsma mellett - működött a vámház. A vámot vagy külön vámos, vagy a kocs-
máros szedte.György grófnak jelentős bevételei származtak Cenken a földesúri jogokból
eredő jövedelmekből.^107 Ezek királyi haszonvételt jelentenek (regaliák),
de a nemesi birtokokon a király átengedte azokat a tulajdonosnak. Ilyenek a korcs-
máltatáshoz, húsméréshez, malomtartáshoz, vámhoz való jogokból, vagy azok
bérbeadásából keletkezett jövedelmek.
Kiscenken a kocsma 1729-ig a jobboldal utolsó háza (mai 29. sz. Bedekovits-ház).
György gróf az út mentében új vendégfogadót építtetett 4 puszta zsellérhelyre.
Fala mór, teteje zsúp.^108 Az első kocsmáros Czechmeister Egyed, aki évi 200 frt bér-
letet fizetett. A nagycenki kocsmárostól évi 134 frt-ot kapott, a mészárostól 20 frt-ot.
György gróf földesurasága idején mindkét nagycenki malom működött.
A felső malomról 1725-ben ezt írták: „Ezen helységben vagyon az uraságnak
a falu felső végén, Keresztúr felé, az Ikva vízén (!) egy kétkerekű, felül csapó malma,
akitől füzet a három molnár évenként 100 köböl búzát, 100 köböl rozsot. Tartoznak
az uraság részére mérce nélkül őrleni és három sertést hizlalni.” Az alsó malmot
1733-ban emlegették utoljára. 1740-ben már nem működött.
A cenki vámos 108 frt 35 krajcárt fizetett Györgynek 1716-ban. A földesúri
világban egyes utak és hidak fenntartása ui. a földesurat kötelezte. Ennek fejében
szedhették a vámot.
Melyek voltak a vámutak?A Széchényiek birtokba helyezésének évében, 1677-ben I. Lipót király Nagycenk
területén 3 vámutat engedélyezett,^109 és ezeket a következőképpen jelölték meg:
I. Az Ikva patak hídjától a vámig. 274 folyóöl, 3 kő vámhíd (A Vám u.-tól
Kiscenkig, 519 m).
II. Nagycenk falu alsó végétől a felsőig. Hossza 377 folyóöl, és egy kőhíd
(Soproni u.,714 m) [térképen vastag fekete vonallal].
III. Keresztúr felé, a patakhoz (malomhoz) vezető úton, 25 folyóöl (47 m).
Hogyan történt az utak fenntartása?
Egy 1720 körüli elszámolásból^110 kaptunk választ e kérdésre: „Utak csináltatásához
az uraság egy pár bivalt tartott; csak a fövenyet (kavicsot) hordják egész éven át.”
Bival szolga készpénze és természetben 86 frt
marhás jobbágyok segítsége 46 frtfák béültetése 15 frt
szekér, láda és más reparáció 150 frtkőhíd reparáció 100 frtEgy Nemeskéren 1724-ben kelt szolgabírói határozat a Nagycenk községen
áthaladó Sárvár-Sopron közti vámutat a II. díjszabásba, a keresztúri vámutat pedig
a III. osztályba sorolta.
Vámutak I-III. /1677-ben/
Vámházak /14. 16. 19. század/
Vámhidak
Vámsorompó