Befolyása a török udvarnál egyre emelkedik. 1877-ben a csendőrség szervezését
is rá akarják bízni. Azt írja, hogy várja pasává való kinevezését, és hogy szerényen
él és adósságait törlesztgeti. Máskor írja, hogy bosnyák bányát kapott, továbbá
köszöni a Béla bátyja által folyósított havi 200 frt-ot.
1885-ben; -„Fényes nyomorúság”- írja ismét. A legnagyobb szegénységben
él Vanda lányával, ezért segítséget kér. Érdeklődik, mi van az itthon maradt felesé-
gével és Andor nevű fiával.
Második házasságát 1897-ben Konstantinápolyban kötötte. Gyermekeinek
a cenki hitbizományt illető jogaiért per folyt.^264 Fia, Bálint, az I. világháború utáni
orosz fogságban vett nőül egy orosz hercegnőt. Állandó lakóhelye Hegykő, amelyet
a cenki birtokokért folyt perben kapott.
Ödön 1922-ben halt meg, s Konstantinápolyban temették el.
Az uradalmi gazdálkodás 1848 után válságba jutott. A birtokosok nem számít-
hattak többé a robotra, a fuvarokra és egyéb jobbágyi szolgáltatásokra. Az ura-
dalmakat tehát tőkés mezőgazdasági nagyüzemmé kellett átszervezni. Nézzük
meg, mi módon ment ez végbe! Elöljáróban el kell mondani, hogy az átszervezés
időszakában egy kiváló tiszttartó került az uradalom élére: Hajnik János jogvég-
zett agrárközgazdász, aki 1852-ben Széchenyi hívására került Cenkre főtisztnek.Széchenyi kisebbik fia, Ödön, mint török pasaAz átszervezés során új major építésére került sor. A jobbágyrobot hiánya kész-
tette erre az uradalmat. A 3 km távolságra lévő Újtagi-dűlőnél (korábban Puszta-tag)
épült majorhoz a kijárás a fizetett cselédek munkaidejét nagyon lecsökkentette
volna, ezért a gazdasági épületek mellé lakóépületeket is emeltek.
1852-ben két major is épült. Ezeket zsellérekből lett cselédekkel telepítették be.
A második major egy 1856-os térkép szerint az Újtagi domb ÉNY-i lejtőjén, a vasút
közelében helyezkedett el. Ez utóbbi mikor és miért szűnt meg, nem tudni.
Az Újtagi-majorban a lakások száma 8. Ebből 6 lakásban eleinte 2-2 rokon-
család lakott. Csak a század végén szűntek meg a közös szobák. 1873-ban már
56 lakója van a majornak. A közös konyhák mindvégig (1951-ig) megmaradtak.Széchenyi Béla és neje, Erdődy HannaVitában állt 6 évig a községgel, mert a vadászati bérletért potom árat akart fizetni.
1897-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott a királytól, 1901-ben
pedig koronaőr lett.
Talán érdeméül mondhatjuk, hogy a telet mindig Pesten - s nem Bécsben(!)- töltötte.
A személyzet egy része minden év októberében - 3 pár kocsilóval - Pestre
költözött, s csak május végén jöttek haza.
A kastélyban a fényes udvartartás végig megmaradt. Apja vágyát ő valósítja
meg, amikor 1867-ben Friedrich Kunz stuttgarti gáztechnikussal elkészíttette
- a vidéken elsőnek - a kastély gázvilágítási tervét és munkáját. A gáz- fejlesztő
telep a kertészlakás mellett épült, kis gyárkéménnyel, amely a mai napig is áll.
A gázvilágítás 1930-ban szűnt meg. A belső személyzet 1910-ben 22 fő.
Széchenyi Béla 1918 decemberében halt meg. Síremléke a hársfasor végén van,
nejével együtt.
Ödön, István kisebbik fia tengerészkapitányi oklevelet szerzett. Képesítéséből
eredőleg egyetlen emlékezetes tette, amikor 1868-ban a Hableány nevű gőzösön
felfelé végighajózott a Dunán, majd a Rajnán különféle csatornákon. Végül
a Szajnán át elhajózott Párizsig, ahol óriási lelkesedéssel fogadták.
Tevékenysége nagy részét a magyar „tűzoltó ügy” újjászervezésére fordította.
Különc ember volt. Anyja akarata ellenére nőül vette Almay Irmát. Vagyonát
eladogatta, beleértve az apja által Deák Ferenctől vásárolt 1000 holdat is.
Nejétől elvált, majd 1874. okt. 7-én a török szultán kérésére elmegy Konstan-
tinápolyba tűzoltófőparancsnoknak. Két év múlva már panaszkodó levelet ír:^263
„... a törökök nem fizetnek pontosan ... Kétszer már éheztem s megtanultam
a nyomort. Jó társaságom van.”