Az 1855. évi „Gazdasági Lapok”-ban azt olvassuk, hogy ő „Czenkre készségesen
fölfogadna olyatén gazdasági felügyelő cselédeket, kik hozzá azon célból küldetné-
nek, hogy ott a gazdasági gépekkel való elbánásban gyakorlatilag beoktassanak”.
Megírják a lapok azt is, hogy ezekben az években kb. 200 fiatalember látogatta
meg a Hajnik igazgatása alatt álló uradalmat, hogy ott, mint gyakornokok 1 évig
a mezőgazdaságot tanulmányozzák.
Hajnik minden eszközzel segítette a cukorgyár megalapítását. Megfelelő
területet és téglát biztosított az építkezésekhez, továbbá évi 300 kh cukorrépa
termesztését is vállalta.
Gazdálkodásáról is dícsérőleg szólnak az egykori tudósítások. Cenken augusz-
tusban már minden tarló fel van törve, s hogy a műtrágya használata is megszo-
kott már. Nem csoda, hogy a „Vasárnapi Újság” 1858. szept. 8-i száma ezt írja:
„Czenken van hazánk egyik legcélszerűbben rendezett váltógazdasága, s valóban
oly meglepő rendben látszik itt minden, hogy méltó bámulat foglalhatja el a szem-
lélőt. Eperfa-szegélyezte utak határítják egymástól a földrészeket, eperfák, melyek
itt selyembogarak tenyésztésére használtatnak; répa termesztetik itten, melyet
a közelben füstölgő répaczukorgyár felhasznál, s így van itt mindvégig a telkeken,
az anyaföld a leghasznosabb termények szülésére kényszerítve. E szép intézkedé-
sek éltető lelke Hajnik János, egyik legjelesebb hazai gazdánk.”Hajnik János, a Széchenyiek kiváló főtisztje (1852-1865)Szóljunk még a gazdálkodás másik két ágáról is.
A szőlő felújításához 2300 db szőlővesszőt Homor J. cenki gazdától
vásárolnak. A bor nem lehetett a legjobb, mert Béla gróf azt kimérette a kiscenki
kocsmában, magának pedig 62 akó balatoni bort hozat Matusidesz Károly pince-
mesterével. Hajnik Így ír a borról a grófnak: „A Zalában vásárolt bor jó nyeresé-
get fog adhatni. Ha hordónk lett volna, 250 akó helyett ezer akót vehettünk volna.
Rózsás vendégfogadóssal már beszéltem.”Feltehetőleg ekkor épült a „szigetvári” öreg épület is.
A béresek számát a volt zsellérekéből egészítették ki. A rendelkezésünk-
re álló (1876-os) adatok szerint^265 ezek száma a nagycenki majorban 31 fő: írnok,
hajdú, faragó, tiszti kocsis, majori kocsisok (3 fő), öregbéres (gazda), szekeres bére-
sek (16), sveizeros gazda és bojtárja, éji őr, juhászgazda és 3 kovács (köztük Bokor
Nándor, de kevesebb konvencióval).
Kiscenken 48 fő: ispán, magtáros, hajdú, mezei hajdú, faragó, majoros kocsisok
(3), lovász, öregbéres, szekeres béresek (16), gyalogbéresek (16), éji őr, borjús, csősz,
juhászgazda, ürüs, fertei csősz (fertői), kiscenki csősz. Újtagon 14 fő: majoros gaz-
da, kocsis, öregbéres, szekeres béres (5), gyalogbéres (4), számadó juhász és bojtár.
A kastélyban: portás, kertészbojtár, körerdész, fácánvadász, erdős (2). Szerepel
még 10 nyugdíjas asszony is a listán.
A béresek fizetsége: kevés készpénz, a többi természetbeni juttatás (konvenció).
Összehasonlításképpen 3 személy adatát közöljük:^266
Évi búza rozs árpa tűzifa tehén sertés földfrt hl hl hl m^3 tartás hold
Vaszary Sándor
tiszttartó800 24 34 15 72 8 8 3 ¾
Győrváry Gy.
juhászgazda440 21 47 7 30 3 – 3 ¾
Major János
kocsis50 6 12 – 4 – – ½
A bemutatott néhány példa is jelzi a különbségeket. Érdekes, hogy a juhászgaz-
da fizetése megközelíti a tiszttartóét, de a kocsisok és többi béresek fizetése nagyon
kevés.
A személyi feltételek mellett döntő fontossága volt a gépesítésnek. Ismeretes,
hogy a kovácsműhelyekben már a 40-es évektől készítettek gazdasági gépeket.
A „Politikai Újdonságokban” (1850) ez olvasható: „A vasekék - leginkább
a Vidats [Vidács]-félék és a Czenki-ekék - majd általánosan használtatnak.
Hajnikkal egyidőben működött egy jeles kovácsmester is, aki már 1853-ban
a vetőgépével díjat nyert, de készített sok más mezőgazdasági gépet is. Hajnik
a mintákat külföldről hozatta, pl. az első aratógépet is 1855-ben. Az első gőzgép
csak 1868-ban jelenik meg a gazdaságban.
Egy 1859-ben felvett gépleltárban^267 a következők szerepelnek: 2 cséplőgép
2 lónak, hajtómű 2 lónak 1 db, ua.1 lónak 2 db, Zöhlin-féle hajtómű 1 db, széna-
gyűjtő fából 2 db, angol szénagyűjtő vasból 2 db, csutazúzó 2 db, tengeri morzsoló
2 db, szecskavágó 1 db, lengő kapa 1 db, Garret-féle vetőgép 3 db, lóhere vető 1 db,
Gorgh (?) -aratógép 1 db, Duly-féle aratógép 1 db, nagy daráló 1 db, kézi daráló 2 db,
cilinder-rosta 2 db.
Hajnik törődött a szakemberképzéssel is. 1854-ben állandó jellegű eszközbe-
mutatót rendezett az uradalom gépeiből az ott megforduló parasztság okulására.