104 105
Béla gróf a tőkés gazdálkodásban nem állta meg a helyét, e terület állandóan
szűkült. 1872-ben beszüntette a selyemfonoda működését, ugyan ebben az idő-
szakban eladta a sörházat egy bécsi tőkés iparosnak. A század végén áruba bocsá-
totta mind a cenki, mind a kiscenki vendégfogadót, és a Vám utcai Belesits-házat.
Amikor a cukorgyár 1893-ban saját bérleti gazdaságokat szervez, szívesen adja bér-
be földterületének nagy részét. A maradék 146 kh-n gazdálkodott ezután. Megma-
radt a kiscenki major, a szemben lévő gabonaszérű (padek), és a kiscenki juhászat.
A gazdaság további vezetői; Vaszary 1891-ig volt urasági tiszttartó (†1893).
1894-től Gyökhegyi József lett a gazdaság vezetője. (Gyökhegyi 1864-től már kis-
cenki ispánként szerepelt.) A községi képviselő-testületben is igen élénk tevékeny-
séget fejtett ki, miként elődje, Vaszary. Gyökhegyi 1905-ig látta el ezt a feladatot.
A Soproni utcai Gyökhegyi ház (9.hsz.) még ma is áll. A megkisebbedett gazda-
ságnak 1894-től az Kotsis Gyula az ispánja, az 1922-ben történt elhalálozásáig.
(Kotsis a hitbizomány írnoka volt már 1876-ban). A kiscenki ispánházban lakott
(ma 20. hsz., Alkotóház/Lukács-ház).3. A PARASZTI GAZDÁLKODÁS FOKOZATOSAN KITELJESEDIK
Nézzük meg, összesen mennyi földbirtokkal rendelkezett a felszabadult
parasztság, illetőleg mennyi maradt urasági kézen 1851-ben:^274Urasági
birtokÚrbéresek
birtoka Községi
birtokTemlom
pléb.
kántorÖsszes
kishold
Nc. Kc. Nc. Kc.Beltelek 16 xx 48 xx – – 64
Szántó 1706 176 430 198 13 80 x 2603
Rét 297 52 163 69 10 39 631Legelő 120 104 12 60 – – 296
Erdő 261 24 432 – – – 717Szedres 46 – – – – – 46
Szőlő – – 73 – – – 73Összes 2446 356 1158 328 23 119 4431
Megjegyzés: x = a templomi stb. szántó és rét szétbontása hozzávetőleges.
xx = Némi tulajdon itt is volt. A könyv ezt nem közli.A táblázatból annyit megállapíthatunk, hogy a határ nagyobbik része
még a Széchenyiek kezén maradt (63%), illetőleg a parasztság a földnek csak jó
egyharmadát birtokolhatta.
„A föld felszabadult ugyan, de tulajdonosa éveken át nyöghette a váltságtőke
törlesztését.”^275Az urasági állatok összeírásában^268 1862-ben 10 hámos ló, 50 jármos ökör
és 1748 db juh szerepel. A tehenek számáról Hajnik – egy, grófnak írt - beszámoló
leveléből értesülünk: „A szájfájás elmúlt, és a 100 db-ot meghaladó svájci állomány-
ból egy sem veszett el.” A cukorgyári melléktermékeket (melasz, törköly) már kez-
dettől felhasználták takarmányozásra.
A juhok száma 1851 óta felére csökkent, 1889-ben viszont a cenki uradalom
történetében a legnagyobb juhállomány: 4345 db.^269 Ezután már fokozatosan
csökken a számuk, 1895-ben 1070, 1911-ben 1324 db. Az 1870-es évek híres száma-
dó juhásza id. Tompa István, majd ennek fia, ifj. Tompa István. Mindketten híres
faragók voltak.
A gazdálkodás számszerű eredményéről tanúskodik egy 1873-beli pénztári
kivonat (I. félév):^270
Bevételek: Kiadások:
Szegődmények 3700 frtFavágónak 93 frt
Vendégtartás 117 frtMaradt az elmúlt évből 6025 frt Útiköltség 45 frt
Gabonából bevétel 6668 frt Napszámokra 1784 frt
Ló, marha eladásából 4174 frt Havi béreseknek 669 frtMarhabőrből 12 frt Trágya vétel 192 frt
Juhok eladása (selejt) 602 frt Lakbér (cselédek után) 30 frtTéglagyári bevételek 2097 frt Vegyes kiadások 11 795 frt
Vegyes bevételek 4608 frt Főpénztárba átadva 2500 frtÖsszes bevétel 24 188 frt Összes kiadás 20 927 frt
Marad 3260 frt.Nem nagy eredmény. Béla gróf nem tudott, vagy nem is akart befektetéseket
eszközölni. Már gazdálkodása első éveiben (1863) így fogalmazta utasítását Hajnik
számára: „Míg a gazdasági pénztárak adóssággal terhelvék, szó sem lehet bármi
néven nevezendő javításról, befektetésről (gőböl, [hízott marha] trágyavétel stb.).
Tűzkár elleni biztosítást nem akarok.”^271
A számadó tiszteknek meg így szólt az utasítása: „A község költségeihez, a bírók,
éjjeli őrök és jegyzők fizetéséhez, hidak és utak- jó karbani tartásához akkor járulok
hozzá, ha a község jövedelme nem elegendő.”
Nem csoda, ha a kiváló tehetségű Hajnik 1865-ben elhagyja. Utóda Vaszary
Sándor lett.