1896-ban hunyt el, fiú utódja nem lévén a műhely feloszlott. Sírja a mauzóle-
um mellett jobbra található, szép, rácskerítéssel. A kereszt - a hagyomány szerint- a régi templom tornyáról való.
A község 1943-ban utcát nevezett el róla.
A legnagyobb jelentőségű tőkés ipari létesítmény a községben a cukorgyár.
A gyárat az osztrák—sziléziai freudenthali Luft G. fémárugyáros hozta létre, több
társával 1854-ben. Az építkezéshez a téglát helybeli téglaégető készítette. A beren-
dezést az alapító fémáru gyára és a bécsi Schmied H. B. gyár szállította.^291
Az alapítólevél^292 egy németnyelvű szerződés, melyet Gonzales Károly, a gyá-
ralapítók nevében egy személyben kötött Hajnik János uradalmi jószágkormány-
zóval 1854. szept. 2-án, s amelyet Crescentia grófnő is aláírt: „Szerződés, amelyet
Crescentia grófnő urad, jószágkormányzója és Gonzales Károly úr, mint polgár
és egy társaságnak tagja a Nagycenki Cukorgyár cég alapítása alkalmával kötöttek.”
Bokor háza, mellette az emeletes sörházA szerződés szerint az uradalom 6 kh földet elad 1600 frt-ért ércpénzben,
továbbá 1855-től 1870-ig évenként 300 kh cukorrépa termését biztosítja a gyár
részére. Az első évben a répa területe 30 kh.
Később az egész környék bekapcsolódott a cukorrépatermesztésbe. A gyár egész
fennállása idején az Arany-patak vizét használta répamosásra.
Amikor az ún. déli vasút elkészült - 1865-ben -, hamarosan iparvágányt építet-
tek az állomástól a gyárig. A GYSEV fertőbozi állomásától csak 1898-ban készült el
az ún. „új vasút”. A répa zömét már ezeken szállították, de Keresztúr, Füles és más
községek - vasút hiányában - továbbra is szekéren hordták.
A büki cukorgyárat is Gonzales Károly, a nagycenki cukorgyár akkori társ- tulaj-
donosa és igazgatója alapította és építtette 1867-ben, eleinte a cenki gyár fiókjaként
szerepelt.Maradt az 1861. évről 131 800 db
1862-ben készült 916 850 db
Összes 1 048 650 dbKiadás
Az árvíz elmosott 10 000 db
Eladva 15 000 db
Templomépítésre 589 000 db
A cukorgyárnak eladatott 32 5000 db
A gazdaságnak új építésre és tatarozásra 88 000 db
Összes 1 027 000 dbEz időszakban már készítettek ablak,- csatorna- és járdatéglát is.
A téglakészítés módjáról csak az 1900-as évektől, a dolgozóktól eredő
hagyomány alapján tudunk. Az agyagot kézzel gyúrták. A mintába rakott és meg-
szárított nagyméretű téglákat fa, - később széntüzelésű kemencében égették ki,
egyszerre 40 ezer darabot.
A téglák az első időkben jelöletlenek, Széchenyi Béla idejétől azonban SB
betűkkel és koronával jelölték. Nagycenken hatalmas objektumokat építettek
a helyi téglákból, így a cukorgyárat, a régi emeletes iskolát, a templomot,
a békavári és szigetvári lakótelepet, de sok egyéni ház és pajta is ebből készült.
A téglaégető 1913-ban leégett. A háború alatt nem, de utána még üzemelt, leg-
utoljára 1922-ben, majd 1926-ban lebontották. Az utolsó téglásmester a Morvából
származó Kubicsek Ferenc. A téglásmesteri lakás ma is áll: a Gyár utca utolsó háza.
Cenken az első tőkés kisipari üzem Bokor Nándor gazdasági gép- és eszközgyára.^290
Bokor 1852-ben került a községbe. Eleinte Kiscenken mint községi kovács
és baromorvos dolgozott, aki nagyon ügyes mesterember volt. Hajnik felismerte
képességeit és vele az uradalomba beszerzett mezőgazd. gépek mintájára új típuso-
kat készíttetett. Egy 1853-ban gyártott 13-soros vetőgépét a bécsi világkiállításon
első díjjal tüntették ki.
Hamarosan Nagycenkre tette át székhelyét, és a Soproni utca 4. sz., máig
is Bokor-háznak nevezett épületben fokozatosan 10, majd később 20 segédet fog-
lalkoztató kovácsüzemet alakított ki. A Berényi-féle könyv ezt írja róla: „Bokor
Nándor gazd. gépgyárából került ki az 50-es évek közepén az első magyar
vetőgép, és a párizsi világkiállításra került parasztkocsi. Különösen híresek
a czenki ekék a környéken.” Készítettek még vasekéket, kapákat („cenki kapa”),
járgányokat, hármas boronát, extirpátort, kultivátort és sok egyebet. Ezekkel
az akkori mezőgazd. kiállításokon nagy sikert aratott. 32 arany,- ezüst,- és bronzér-
met szerzett Pesten, Bécsben, Párizsban és Londonban.
Bokor Nándor sok társadalmi munkát is végzett. Haláláig tagja a képviselő-
testületnek, hosszú ideig egyházközségi elnök. Ő szervezte meg 1889-ben
a nagycenki önkéntes tűzoltótestületet, melynek első parancsnoka.