A cukorgyár látképe a téglaégetővel, kb. 1870-benA cenki üzemet 1869-ben bővíteni kellett, amihez nagyobb tőkére volt szükség.
Ekkor az újonnan alakult részvénytársaság 500 db ezer frt-os részvényt bocsátott
ki.^293 A főrészvényes a cinfalvi cukorgyáros Patzenhofer-család, de részt vettek
benne osztrák és cseh tőkések is.
A részvénytársaság pecsétjén^294 ez olvasható: „Actien-Gesellschaft dér Gross
Zinkendorfer Zuckerfabrik.” Gonzales aláírásán kívül Anton Luft a másik aláíró,
aki az alapító család leszármazottja. Itt jegyezzük meg, hogy a gyár irányítása
és levelezése mindvégig teljesen német nyelven folyt.
A gyár az 1880-as években élte első virágkorát.
Munkáslétszáma 1885-ben 590 fő (230 férfi, 360 nő), 1900-ban: 227 férfi és 25 nő.
Munkabérük napi 1,4 -3, frt. A gyár a kb. 3-4 havi üzemelés (kampány) alatt
feldolgozott 117 ezer q cukorrépát (1887).
A cukortermelés fokozatosan emelkedett:^295
1889-ben 18 ezer q cukor 1898-ban 69 ezer q cukor
1890-ben 39 ezer q cukor 1900-ban 78 ezer q cukor
1891-ben 48 ezer q cukor 1902-ben 87 ezer q cukor
1894-ben 65 ezer q cukor 1906-ban 99 ezer q cukor
Készítettek kristály,- kocka- és süvegcukrot.
Forgalmi adója 1889-ben 114 ezer frt.
1904-ben termelésének fele (50 ezer q) belföldön került fogyasztásra.
Kivitelét Fiumén és Trieszten át bonyolította Angliába, Kínába, Indiába,
Kis- Ázsiába és Macedóniába. A cukrot hordókban tárolva rakták hajóra, amelyeket
a gyárban 10 kádár készített.
A hajtóerőt és világítást faszéngáz, majd gőzkazán és Diesel-motor által fej-
lesztett villany szolgáltatta. A gyár a század végén 31 községben bérgazdaságot
szervezett és földet vásárolt (10 ezer kh) a répatermesztés besegítésére (Pereszteg,
Szerdahely, Nick, Füles, Nyék, Lakompak, Bő, stb..).
„Luft Ede kút,- és pumpagyár, fémáru öntöde”- így hirdette magát egy
nyomtatott németnyelvű számlán az 1870-es években alakult, a köznyelven csak
rézöntödének nevezett üzem tulajdonosa.( aki bizonyára a cukorgyáros családjá-
hoz tartozott.) A mai Gyár u. 11. sz. házban volt a telephelye.
Készítettek a cukorgyár részére cukorfőző rézüstöket, öntöttek harangot,
acetilén világítási gázfejlesztő készülékeket, kutakat stb.
Az üzem a tőkés ipari versenyt nem bírta, s az 1900-as évek elején megszűnt.
A cenki, vízienergiával működő kismalom a század végére elöregedett,
az igényeket nem tudta kielégíteni. Szükségesnek mutatkozott egy újnak építése.
Egy Szuszky István nevű emigráns lengyel herceg ragadta meg a kínálkozó
lehetőséget, és Kiscenken új, gőzerővel működő malmot építtetett 1895-ben.^296
Tőle a malmot vője, Gazdagh Sándor vette át 1902-ben, aki több mint 20 évig
a gőzmalom tulajdonosa, tekintélyes ember, a vármegyei törvényhatóságnak
is több évig tagja.
A kiscenki malomba Balftól Hegykőig és Nagylózsig 10 szomszédos falu
lakossága hordta az őrölni valót.