Ez időszakban a bíró Lex János 1881-ig, majd Bene József. Ugyancsak ebben
az évben a megye a állatkiállítást rendezett, ahol a Nagycenk magbikái 8 ara-
nyat nyertek. A két bikát a Gyár utcai pásztorháznál a pásztor gondozta. A falurét
(bikarét) szénája – [az egykori Tüzép mellett] - a bikák takarmányozására szolgált.
A szegények gondozására szánt összeget a számadástól külön kezelték
„Szegénypénztár” cím alatt. E pénztárban pl. 1883-ban 28 frt bevétel és 30 frt kiadás
szerepel.
Kántor Aladár (1885-1909) nevével már rengeteg okiraton találkozhatunk.
Körjegyzősége idején sok fontos esemény zajlott. Bírók ez idő alatt: Bene József
1890-ig, Lex Lajos 1897-ig, Bene Imre 1900-ig, Szommer Ferenc 1903-ig, Magyar
Mihály 1903-tól.
Egy 1886-os törvény alapján ujjászervezték a képviselő-testületet. A tagokat
ezentúl csak felerészben választották, a másik felét a legtöbb adót fizetők tették ki
(virilisek).
A tűzoltás első megszervezése is ebben az időben történt. A Nagycenki Önkén-
tes Tűzoltóegylet 1889-ben alakult. Alapítója és első parancsnoka Bokor Nándor.
A tűzoltózászló avatására 1895-ben került sor. Nemes szándékú felirata: „Egy mind-
nyájáért — Mindnyájan egyért”. A drága fecskendőt fabódéban nem tarthatták- írta egy jegyzőkönyv, - azért 1890-ben szertárat épített nekik a község.
„Városházának” továbbra is a régi „oskolaházat” használták, ami 1890-ben már
dűlőfélben volt, ezért újat építettek. A régit sem bontották le, ott rendezték be
a börtönt.
1891. szept. 21-én nagy ünnepséget tartottak. Az iskola előtt összejött nagy
közönség előtt leplezték le Széchenyi István festett arcképét, születésének száza-
dik évfordulója alkalmával. A Községházán őrzött kép az 1945-ös háborús esemé-
nyeknél tűnt el.
Az 1891-es Széchenyi István portré avatási ünnepsége az iskola előtt.
Előtérben Széchenyi Béla gróf két leánya. Beszédet mond Tolnay Gábor plébános.Az utcák éjszakai kivilágítására is gondoltak. Egy 1891. évi községi határozat^327
alapján az arckép-leleplezési ünnep előestéjén gyulladtak ki először a közvilágí-
tási petróleumlámpák. Összesen 10 db, amelyeket társadalmi úton szereztek be.1891-ben szervezték a járásban az első állatorvosi kört.^322 A szolgabíró felhívá-
sa szerint az orvos székhelyéül legalkalmasabbnak Nagycenket tartotta, központi
fekvése miatt. A képviselő-testület örült az ajánlatnak és így határozott: „Ha a szék-
hely Nagycenk lenne, akkor méltányosságból kész a marhalétszám arányában reá
esendő összegnek kétszeresét megfizetni.”
Az első állatorvosi kör székhelye így Nagycenk lett.- dec. 17-én újabb szolgabírói felhívás érkezett: „Az állatorvosi körnek
Lakompakra [Lackenbach]való áthelyezését kivánják-e a járás községei, vagy ott
új állás szerveztessék?” A község határozata a következő: „Községünk feltétlenül
meghagyandó, mert Nagycenk körül csoportosulnak a legdrágább marhaállomá-
nyú községek.” 1900-ban a cenki kört kétfelé osztották. A másik kör székhelye
Lakompak lett.
Az első állatorvos Szily József, - aki 1918-ban is praktizált, - de még nem főisko-
lai végzettséggel.
9. KÖZSÉGI ÉLET A SZABADSÁGHARC UTÁN
A község irányításában továbbra is vezetőszerep jutott a bírónak, bár az elnyo-
matás évtizedei alatt úgy nevezték ki őket, s ezért is vonakodva vállalták a meg-
bízatást. Ez időszak alatt a következő bírók teljesítettek szolgálatot: Homor József
(1852), Lex József (1853), Lex János 1855-től.
A községi elöljáróság (bíró, esküdtek) 1858-tól kiegészült az ún. választmá-
nyi tagokkal.^323 Ezt a választmányt a községi képviselő-testület elődjének lehet
nevezni, de nem megválasztottak hanem - miként a bíró is az elnyomatás évei-
ben - kinevezettek voltak. Az esküdtek száma - 1863-as adatok szerint - mindkét
községben 6-6 személy. Régi jobbágy-világi hagyomány alapján 1-2 zsölléresküdt
is volt köztük, akiket a szegényebb polgárok közül választottak.
Ez időben a nótáriusok helyett kinevezett kerületi jegyzők működtek,
akik között Kozma Lajos (1857-58) és Széky József (1859-60) nevével találkozunk
legtöbbet, a cenki polgárok adás-vételi és hagyatéki okiratainak megszövegezői
és aláíróiként.^324 A kerületi jegyzőségeket - az előzőkben említett népharag miatt
-1864-ben megszüntették, és a nótáriusi teendőket ismét a helybeli „oskolatanítók-
ra” bízták, így Pertl József kántortanító lett újra a nótárius.
Az 1871. évi ún. községi törvény megszüntette a mezőváros elnevezést, és mind-
két települést a kisközségi kategóriába sorolták be. Újra és véglegesen szétválasz-
tották a jegyzői-tanítói tisztséget. Amely község az önálló jegyző eltartásához elég
erős, körjegyzői székhely lett. Hozzácsatolták azokat a falvakat, amelyek erre nem
voltak képesek. Így lett Nagycenk körjegyzői székhely 1873-tól. Kiscenken kívül
hozzácsatoltak még 3 fertőparti községet: Bózt, Hidegséget és Homokot.^325
1873-tól a következő körjegyzők működtek:
Magyar Elek 1873-85-ig,^326 aki 1869-től már segédtanító. 1872-ben lemon-
dott tanítói állásáról, és a község első körjegyzője lett. 1885-ben Rusztra hívták
polgármesternek. Ernő fiát az 1920-as években a cenki cukorgyár műszaki igaz-
gatójává nevezték ki. A jegyzői lakás a Soproni utca 3. sz. alatti házban volt,
amely akkor községi tulajdont képezett.