Három vitézi telket is kiosztottak: Nagycenki Emil, Cenki József és Szabó Jenő
kaptak 10-10 holdat.
A nagycenki földműves-napszámosok, cselédemberek, akik valójában megmű-
velték a földet, továbbra is föld nélkül tengődtek.
Ezt követően is a kedvezőtlen birtokelosztás jellemezte a község gazdasági
életét, mert határának csak fele (1788 kh) parasztbirtok, míg a másik fele (1614 kh)
a Széchenyi-hitbizományhoz tartozott.- A KÖZSÉGI ÉLET A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Községi bírók: 1927-től Ragats Gyula, 1933-tól Horváth Andor János, 1936-tól
Ragats Gyula (másodszor), 1942-től 1945-ig Rózsás István. A bírókat ez időszakban
is - miként a 19. században - a főbíró által jelölt 3 tag közül választhatták a polgárok.
A képviselő-testület virilis tagjai közé értelmiségiek eddig alig kerültek, azért
1929 után ezek adóját duplán számították. Ugyancsak kétszeresen vették figyelem-
be az I. világháborúban szerzett „Tűzharcos” jelvény tulajdonosainak az adóját is.
Az 1944-es virilis névjegyzék tehát így alakult:^336Rendes tagok:- Széchenyi Béla gr. örökösei 9232 P évi adó
- Széchenyi Andor Pál örökösei 4821 P évi adó
- Majláth László gazd. intéző 1588 P (okl. gazda, kétsz.)
- Reichl Ferenc vendéglős 1737 P (tűzharcos, kétsz.)
- Horváth János (S.) gazda 1186 P (tűzharcos, kétsz.)
- Dr. Szántó Antal esperes 1051 P (pap, kétszeres)
- Ragats Gyula gazda 1014 P (tűzharcos, kétszeres)
- Vimmer Lajos gazd. intéző 862 P (tűzharcos, kétszeres)
- Biritz Gyula vendéglős 728 P (tűzharcos, kétszeres)
- Vass László hentes 689 P (tűzharcos, kétszeres)
Póttagok:Fábián Gyula 612 P (állatorvos, kétszeres)Szekendy Jenő 589 P (tanító, kétszeres)
Erdősi M-né vendéglős 533 PA Vámbemondóőrsöt szintén 1921-ben létesítette a Pénzügyőrség a Gyár u. 46.
sz. alatti Ragats Kálmánné-féle házban.
Két pénzügyőri altiszt teljesített itt szolgálatot, feladatuk csak a zöldségkivi-
tel ellenőrzése volt. Hegykő, Homok és Hidegség zöldségtermelő községekből 17
termelő a Nemzeti Bank engedélye alapján lovaskocsival kiszállíthatta termelvé-
nyeit Ausztriába. Amennyiben az áru meghaladta az engedélyezett mennyiséget,
elkobozták.^334
„Vármegye háza”
Gyár u.46.sz. Ragats Kálmánné-féle ház. A község múltjában nagyon sokat
szereplő épület. 1740-ben épült tisztháznak. A „Vármegye háza” 1890-ben..
A múlt században katonai kvártélyház, pandúrok, majd, később csendőrök laktanyája.
1921 és 1945 között ebben a házban volt a „Vámbemondó őrs” is. (Kép: V.O.)Az őrsöt 1945. ápr. 1-én teljesen felszámolták. A nagycenki határátkelés
is végleg megszűnt. Eddig is csak az ún. kettősbirtokos igazolvánnyal rendelke-
zők járhattak át a határon, legfeljebb 20 km-nyi távolságra.
Az ismertebb nevű pénzügyőri tiszthelyettesek: Karvalits Imre, Makrai József,
Marosi József főszemlészek és Soós Pál fővigyázó.
A Tanácsköztársaság bukása után hatalomra jutottak már rögtön augusz-
tus 4-én visszaállították a földbirtokokat. Nem sokat változtatott a helyzeten
az 1920-as, ún. földbirtokreformmal kapcsolatos föld, - házhely, - és vitézi te-
lekkiosztás sem.^335 Mindössze 260 k. hold került kiosztásra. A parasztoké lett
a Külső-vízálló és a Kövesmező szántóterülete. Ekkor jelölték ki a Soproni utcai
(Dózsa körúton túli), az Iskola utcai és a Felszabadulás (ma Szt. Imre u.) utcai
házhelyeket. A kiosztott Külsővízállói telkekre épült a „Mise úti” [ma Szt. Imre u.]
házsor. (A kialakult új utca helyén előzőleg csak a grófok által használt kocsiút
vezetett, melyen misére jártak.)