142 143
Nézzük őket sorban!
1929-ben érkezett el az ideje az új ,,Kisdedóvoda” felállításának.^357 Az ezévben
épített új iskolaépületben ugyanis két óvodaterem létesült.
Ahogy az iskola is a r.kat. egyházközség fennhatósága alá tartozott,
úgy az óvodában is két szerzetes óvónői állást szerveztek. Az állam az akkori
gyakorlat szerint az óvónők és tanítók fizetésének 80%-át adta, a község pedig 20%-
ot. Egy dajkát is alkalmaztak.
Az összeírt óvodáskorúak száma ekkor 179, de a beiratkozottaké jóval kevesebb.
Számuk 1939 és 1944 között évenként 110, 130, 120, 106, majd 87 gyermek. A csök-
kenés a háborús helyzettel magyarázható: a fokozódó légiriadók miatt a szülők
otthon fogták gyermekeiket.
Az óvoda kevés szükséges eszközzel rendelkezett. Egészségügyi felszerelését
1-1 mosdótál alkotta.
Vallásos nevelés folyt az óvodában. Tartalmilag csekély a foglalkozás, inkább
megőrzés jellegű és játékos. Délben a gyermekek ebédre hazamentek, délutánra
csak kis része jött vissza.
Az óvoda 1936-tól az egészségügyi hatóságokhoz tartozott, és a tisztiorvos
látogatta. A hatóság nevezte ki az óvónőket is. Pedagógiai vonalon ellenőrzést
a körzeti iskolafelügyelők végeztek, de azok alig látogatták az intézményt.
A háború alatt romlott az óvodai nevelés eredményessége. 1944-ben az egyik
termet katonai célra igénybe vették, így a két csoportot összevonták.
Az iskolai tankötelesek számának emelkedése már korábban szükségessé
tette az iskolabővítést, azért az ötödik és hatodik tanulócsoport, továbbá a bete-
lepítendő szerzetesek részére 1929-ben új iskolaépületet emeltek. A lebontott
egy tanterem helyett három iskolai és két óvodai terem készült, továbbá az emele-
ten 7 helyiség, melyek az apácák lakásául szolgáltak.
Az építés olyan gyorsan haladt, hogy szept. 15-én megtörtént az apácák betele-
pítése és az iskola megnyitása.
A tantestület létszáma az eddigi 4-ről 6-ra emelkedett. Régi tanerők:
Szekendy Jenő 1911-től, Szekendyné Körmendy Irén 1909-től. Később érkezett újak:
Keszei Dénes tanító és 3 szerzetes. Külön fiú,- és leányiskolát alakítottak ki.
Az 1930-as években bekövetkezett gazd. világválság, valamint a cukorgyár
megszüntetése után beállott ínséges helyzet az iskolásgyermekek ellátásán is
megmutatkozott. 1931. szept. 30-án Szekendy vezetőtanító előadta, hogy 60-70
gyermeknek nincs tankönyve, ezek szegény, munkanélküli szülők gyermekei.^358
A képviselő-testület 200 P-t szavazott részükre.
Az 1935. évben nyomtatott iskolai értesítőben is közölt statisztika alapján
Keszei Dénes tanító így következtetett: „Látjuk, hogy a tanulóknak csak a fele (49%)
él rendezett viszonyok között, míg a másik fele (51%) szegény napszámosoknak
és cselédembereknek a gyermekei, akik még a legszükségesebb iskolai dolgokat
sem tudják beszerezni, és ezzel kétszeresen nehezítik a tanítók munkáját.”
1941 a nyolcosztályos népiskola megalapításának éve. A 7-8. osztály csak okt. 15-
től ápr. 15-ig járt. Ebből is az első és utolsó két héten gazdasági gyakorlaton vettek részt.Új vasbeton híd épült az Arany-patak fölött az Iskola utcában. A község egyik
legrégibb kőhidját még 1942-ben lebontották. 1944. márc. közepén, mielőtt még
a hivatalos átadása megtörtént volna, a megszálló német csapatok önkényesen
megnyitották, és használatba vették.
Az említett közúti híd melletti gyalogjáró híd 1932-ben épült.
A járdákat korábban a háztulajdonosok tartották karban. Gondozták, kavicsoz-
ták. Az első és egyetlen betonjárdát 1927-ben építették a kultúrház és a patak közöt-
ti mintegy 200 m-es szakaszon.
Az autók száma nagyon lassan emelkedett. Az 1935-40-es években még csak
4 személynek volt kocsija: báró Doblhof gyári főrészvényesnek, Majláth gazd.
főintézőnek, dr. Szántó körorvosnak és Fábián Gyula állatorvosnak.
A jelenlegi Nagycenk-Hidegség vasútállomás épületét 1929-ben építették
a régi kis őrház helyén. Az állomást akkor - a nagy idegenforgalom miatt is
- székely ház módjára alakították ki. A szép székely kapun Széchenyi híres jelmon-
data olvasható: „Csak a múlt megbecsülésén épülhet fel a jelen.” Az állomáson
fellelhető festmény a régi juhászatra utal. (Neszty Egonné, Haich Böske műve.)
A telefon bevezetéséig több, mint 20 év telt el az első felhívás után.
1924 márciusában a postaigazgatóság értesítette a falut, hogy a nagycenki
postán felállítja a telefonközpontot, és javasolták a község vezetőinek, hogy
lépjenek be az előfizetők sorába. A válasz most is elutasító:^356 „A község belépne,
de a határhelyzetben azt a csendőrség és a vámőrség állami érdekből használni
fogja, így csak a beruházási költség felét vállalja magára.” Ugyanez év decembe-
rében történt újabb felhívásra a következő elutasító határozatot hozták: „Anyagi
eszközök hiánya miatt kivihetetlen, mert 60-70 millió koronát a község 1-2 éven
belül nem tud előteremteni.”
A kultúrház elkészülte után 1927-ben mégis kapott telefont a Községháza.
Az előfizetők száma lassan emelkedett, 1945-ben még csak 4 fő.
A legrégibb ismert postaház a Soproni u. 8. sz. alatt működött, ahol a századfor-
dulótól 1966-ig szolgálta a cenkieket a hivatal. A postamestereket is e század ele-
jétől ismerjük. Karlovitz József 1933-ig, majd Bácsi Julianna - későbbi neve Máthé
Gézáné – töltötte be a postamesteri tisztséget egészen a háborúig. (A háború utolsó
évében már Kiss József a posta vezetője.)
Ez időszakban a házban postakocsit és 1 pár lovat is rendszeresítettek,
gondozójuk a mindenkori postakihordó. Sokáig Gullner Antal, majd Markó Antal.
7. KULTURÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, SPORT
A Horthy-korszak gazdasági oldaláról nem sok eredményt említhetünk,
kulturálódási szempontból viszont sokkal több sikerről számolhatunk be,
a számos negatívum ellenére is.
Megépült a várva-várt óvoda, nőtt az iskolai osztálycsoportok száma. Társa-
dalmi méretekben és keretekben folyt a „népművelés”, benne a vallásos-nemzeti
nevelőmunka, sok színdarabbal, énekkarral, zenekarral, könyvtárakkal. Az első
film és első rádió megjelenése is erre az időszakra esik.