A háborút-viseltek a ,,Frontharcos Szövetség” -be tömörültek az 1920-30-as
években. Vezetőjük Vidfalvi-Wiedeman Gyula. Évenként - május utolsó vasár-
napján - ők rendezték meg a hősök ünnepét a szobornál. Színelőadást is tartottak,
pl. 1937-ben az „Elmegy a falu” címűt.
A két világháború közötti időszakban az Iparoskör és Gazdakör volt az is-
meretterjesztésnek egy-egy fóruma. A kultúrház megnyitása után megkapták
az emeleti helyiségeket.
Az Iparoskör jogkör nélküli, nem hivatalos szerv. A kultúrház a tagok művelő-
désének és szórakozásának színhelye, önképzés-szerűen. Két helyiség állt rendel-
kezésükre: egy társalgó, és egy olvasóterem, ezer kötetes könyvtárral.
Igen élénk társadalmi és kulturális életet éltek. Újságok, folyóiratok álltak
rendelkezésükre. Az első községi közrádió is itt működött 1929-től. A falu és a Gaz-
da, -és Iparoskör közösen vásárolták 1200 P-ért. Színjátszóik pl. 1940-ben a „Marika
hadnagya” c. operettet adták elő, a lengyelek zenekarának közreműködésével.
1926-ban Szekendy Jenő tanító vezetésével sikeres férfidalkör alakult. Ered-
ményesen szerepeltek a megyei és országos versenyeken. Zászlójuk felirata:
„Nagycenki Iparosok Dal- és Társasköre 1926.” A másik oldalon szép jelmondatuk:
„Nagy Széchenyi sírja mellől száll a dalunk, testvérek!” A jóhírű énekkar 1948-ban
szűnt meg.
Az iparoskör első elnöke Szekendy György molnár, majd Wessely Rajmund szíj-
gyártó, Biritz Gyula vendéglős, Gráf Gyula kádár és Mórocz Ferenc molnár követték őt.
A Gazdakör 80 taggal, 570 kötetes könyvtárral, egy berendezett helyiséggel
rendelkezett.^360 Később egy értékes gabonatisztító gépet (szelektort) is kaptak.
A gazdák csak vasárnap délutánonként jöttek össze ügyes-bajos dolgaik megbe-
szélésére. A kör elnöke mindvégig malomi Fekete József gazda.
A háború mindenüket elpusztította, 1948-ban megszüntek.
Vallásos jellegű szervezetek is működtek ebben az időszakban a plébános
irányításával. Ezek hasonlóképpen sok kulturális tevékenységet fejtettek ki,
ebben fontos szerep jutott a gyakori színdarabozásnak.
A Szívgárda az iskolások, a Mária Kongregáció a nagyobb lányok vallásos
szerve. Egyik színpadi darabjuk „A nyolcadik parancsolat” (1933. dec.).
A Katolikus Legényegylet a fiatalok vallásos-ideológiai nevelésére hivatott.
Gyakran játszottak különböző színpadi műveket. Például „Az óvodás kisasszony”
(1937). „A hamisbankó” és 1938-ban a „Náni” címűek, „Az abbé” 1939-ben került színre.
Az öntevékeny színjátszás mellett Vándorszínész társulatok is szívesen
jöttek a járás első kultúrotthonába. Például 1929. év őszén, egy héten át más és más
darabbal szerepeltek. Hasonlóképpen 1937-ben is.
A második népkönyvtárat 1927-ben szervezték, és azt a tanácsteremben, külön
szekrényben helyezték el. A könyvtáros 1931-től Keszei Dénes tanító. A könyvállo-
mány 1941-ben már túlhaladta az 1100 db-ot. A könyvtár forgalmi adatai 1940-ben:
a 20 éven aluli olvasók számaránya 40%-ot, a 20-30 év közöttiek 30%-ot, a 30-40 év
közöttiek 20%-ot tettek ki. 40 éven felüli olvasó kevés: 10%.
1945-ben a háborús cselekmények következtében a könyvtár - sajnos 100%-ban- elpusztult.
A háború előtti és alatti létszámok a következők:^359Isk. év 1—6. oszt. Továbbképző 1—8. oszt.1938/39 272 86
1939/40 244 761940/41 223 65
1941/42 242 (+ 7.oszt.) 341942/43 251
1943/44 2261944/45 230A létszám - sajnos - fokozatosan csökkent.
A háború utolsó hónapjaiban ritkán volt tanítás a sok légiriadó miatt.
Különben is csak az új épület 3 termében folyt az oktatás, mert a másik 3 termet
a német és ukrán katonaság foglalta le szállásként.
A harcok idején az iskola keleti oldalát gránáttalálat érte, és nagy rés keletkezett.
A kulturális nevelőmunka a megalakult egyes társadalmi szervezetek kereté-
ben folyt.
A leventeintézmény az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelésére hivatott szerv,
mely a 13-21 év közti ifjakat kötelezte heti 4 órás - vasárnap délelőtti - foglalkozáson
való részvételre. A templomban ma is meglévő leventezászló felirata jelzi, hogy mi-
lyen szellemben nevelték az ifjúságot: „Istenért, a hazáért, a királyért 1925. szept.
20.” Az avató ünnepélyre a sportpályán került sor, jelvényük tölgyfalevél mintázata.
A képviselő-testület 1925-ben 80 levente felruházását engedélyezte a községi
pénztár terhére.
A kultúrház alagsorában lévő ún. leventeszobában tartották a kötelező iskolán
kívüli oktatásokat, és a téli félévben - hetenként 2-3 estén - az ismeretterjesztő
előadásokat is.
Az első főoktató Olasz László t.hdgy., majd vitéz Nagycenki Emil, vitéz Cenki
József, később Keszei Dénes és mások.
1945 márciusában a már felsorakozott leventék nyugatra hurcolását Szántó
esperes akadályozta meg erélyes fellépésével.
Katonaviseltek részére szervezték a Polgári Lövészegyletet, amely - mint
a neve is mutatja - elsősorban lövészeti kiképzést nyújtott, a község anyagi
támogatása mellett.
A 16 tagú fúvószenekar - amely 1934-ben alakult, - is a Lövészegylet kereté-
ben működött. Vezetőjük Keszei Dénes tanító. Vasárnap délutánonként gyakran
szórakoztatták a közönséget, többször adtak hangversenyt is. A háborús években
csökkent a szereplésük, 1945-ben a hangszereket is - sajnos - széthurcolták.