rést szavaztak számára. „Munkáját – írja a határozat – a legjobb tudással, sokszor
egészségének rovására is, emberszeretettel végezte.”
Dr. Nagy János (1927-1935) Sárvárról érkezett, és 8 év múlva tisztiorvosként
ment vissza.
Dr. Szántó Antal (1935-1945) a hidegségi kántortanító fia, akit nagy szeretet
övezett. A Gyár u. 11. sz. házban lakott, amit a falu 1940-ben orvosi lakásnak
meg is vásárolt dr. Szenkovits Lászlótól, 15 ezer P-ért. Dr. Szántó a háború végének
évében halt meg tbc-ben.
1936-1940 között dr. Simon Pál magánorvosként tevékenykedett a községben.
Hajdú Gyuláné körzeti védőnőként hosszú évekig látta el a teendőket.
A bábák szerepe ez időszakban is nagyon fontos. 1923-ban még két bába mű-
ködött. Fizetésük évi 10 ezer K, és esetenkénti közreműködésért 12 kg búza,
vagy az ára.
Cisztlerné 1924-ben nyugdíjba ment, majd 1928-ban Trencsér Júlia is lemondott.
Helyettük már csak egy bába, Hofnerné Szenecei Zsófia dolgozott 1946-ig.
A gyógyszerész Németh József (1917-1938), Jobs volt segédje és veje,
aki a község közéletében sokat szerepelt. 1938-ban Gután [ma Szlovákia] vett
nagy gyógyszertárat. Házát, az Iskola utcában a hitelszövetkezet vette meg.
Nagygyőri Elemér (1938-1950) a bérelt, Soproni u. 19. sz. házban nyitott patikát.
Társadalmi munkában nagyon aktív.
Dr. Fábián Gyula (1919-1950) körállatorvosként végig szolgálta a Horthy-
korszakot. 1933 óta lakott a patakparti saját házában.
Körzetéhez eleinte 32 község tartozott, a mai burgenlandi településekkel együtt,
ami az 1921-es határmegvonás után 9 településre csökkent.A faluban ez időszakban létesült az első sportpálya, és első ízben rendeztek
labdarúgó mérkőzéseket, sportversenyeket.
A sportpályát Nagycenk Széchenyi Bertalan gróftól kapta 1923-ban. A sporthá-
zat 1927-ben építették.
A község területi szempontból a járás egyik központi fekvésű települése,
sportrendezvények céljára is kiválóan alkalmas, hiszen két vasút és két közlekedé-
si út fut össze itt.
A két világháború között Nagycenken rendezték a járás valamennyi leventever-
senyét, minden év május közepén.
A labdarúgás az első világháború után lett honos a faluban. Az 1930-as években
a leventeintézmény keretében szervezett labdarúgóbajnokságban a labdarúgók
mindig az élmezőnyben szerepeltek.
Az atlétikai versenyeket is a leventeintézmény bonyolította. A nagycenki
fiatalok mindig a járás első három helyezettjei között végeztek. Kiemelkedő at-
léta az 1933-38-as években Garamvölgyi Mátyás, aki 18 érmet szerzett összesen
a cenki sportpályán. Évekig ő nyerte az összes futó- és ugrószámokat.1927 szeptemberében a község egy új, néma filmvetítőt kapott.^361 Villany
még akkor a nem volt, akkumulátor beszerzését javasolták. Ekkor kért és kapott
a falu a cukorgyártól villanyáramot. Bayer Rezső gyári mérnök kezelte a gépet
és szervezte a filmelőadásokat.
Sajnos, a kis számú érdeklődő miatt ráfizetéssel működött. 1929-ben a Gazda-
és Iparoskör vette át üzemeltetésre, a gépkezelő akkor Hantos János. A látogatott-
ság továbbra is gyér, hiszen Sopronban 1930-tól már hangos filmeket mutattak be.
A versenyt így nem tudta tartani, azért 1932-ben beszüntette működését.
Ezek után sokáig mozi nélkül maradt Cenk.
1942-ben egy agyagosszergényi lakos a Biritz-vendéglő udvarán, Rokop József
asztalos pedig a saját házában akart mozit létesíteni. A képviselő-testület mind-
kettőt elutasította a következő furcsa indokkal:^362 „A lakosság zöme munkáscsa-
lád, akiknek keresete nem olyan, hogy moziba járhassanak. A falu népe, különösen
az ifjúság szellemi nívója nem áll azon a fokon, hogy az előadott darabokat megért-
se, és így azok az oktatás és nevelés helyett ellenkező hatást váltanak ki.”
1943-ban a Hangya szövetkezet az egykori Sütöde helyére filmszínház építésére
tervet készíttetett. Sajnos, a háború miatt az építés elmaradt.
Az újságok is a kultúra terjesztői közé tartoztak. Az alábbi statisztikából ki-
tűnik, hogy kevés család olvasott még napilapot. A háborús időszakban megvál-
tozott a helyzet. Nagyot nőtt az olvasók száma, különösen a néhány évvel előbb
megjelent új, katolikus napilap, az „Új Nemzedék” lett népszerű.
A napilapok száma az alábbi két év összehasonlításában:^3631937 1944
Pesti Hírlap 26 55
Nemzeti Újság 6 14Új Nemzedék 15 250
8 órai újság 8 8
Soproni Hírlap? 56Sopronvármegye? 26
55 4091938-ban még csak néhány rádió van a községben, így kulturálódás szempont-
jából alig jöhetett számításba.
Egészségügy terén a Horthy-korszak újat alig hozott. Talán annyit említhetünk,
hogy a csecsemővédelem szempontjából történt előrehaladás. 1937-ben körzeti
védőnőket állítottak be, s a község körzeti székhely lett.
Három orvos teljesített szolgálatot a két háború között.
Dr. Salgó 1927-ben ment nyugdíjba, de még 1932-ig gyógyított. A képviselő-
testületnek hosszú ideig tagja. A 40 évet meghaladó körorvosi működésért elisme-