Ez a szerv 8 éven keresztül működött. A DISZ 1956-os megtorpanása után 1957-ben
újjáalakult Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) néven.
Az ifjúság részt vett a falu politikai és kulturális életében, a KISZ szórakozási
lehetőségeket is biztosított számukra.
Egy 1968. máj. havi tanácsülés anyaga szerint a tagság létszáma nem nagy, mert
a fiatalság jórésze Sopronba jár. KISZ-korú a községben 320 fő, ebből KISZ-tag csak 41.
Az ifjúsági élet 1960 óta lendült fel, amióta a kultúrházban külön klub-
helyiséget kaptak, rádióval, lemezjátszóval, bútorokkal. A pártszervezet 1973. jú-
niusában átadta a nagyvendéglő emeleti helyiségét a szervezetnek. A fiatalok azt
társadalmi munkával berendezték, Bene Gáborné vezetésével megalakult a KISZ-
klub, ahol szívesen szórakoztak és tanultak. Többször rendeztek 1973 után „öregek-
fiatalok” találkozóját, ahol jó beszélgetésekre került sor.
A tanács a klubot évenként kétezer forinttal támogatta.
KISZ-titkárok: Lukács József (1957-től), Sípos István, Kebelei György (1964-től),
Garamvölgyi Ottó (1966-tól), Brummer Gábor (1970-től), Bene Gáborné (1972-től),
Som István (1974-től), Pápai István (1977-től), Molnár József (1979-től).
A Vöröskereszt egészségügyi téren végzett hasznos társadalmi munkát.
1959-ben pl. utcánkként „Elsősegélyhely” feliratokat helyezett el 1-1 kiképzett
vöröskeresztes tagnál, akik a lakosságnak - szükség esetén – segítséget nyújtottak.
A véradás szervezésénél, a tisztasági mozgalom értékelésében segítették
a tanácsot.
1965-ben pl. véradásra jelentkezett 120 fő. Vért adott 88 fő, összesen 24,5 litert.
Aktívak az árvízkárosultak és vietnámiak részére indított gyűjtőmunkában is.
A szervezet titkárai: Bánfalvi Józsefné (1959-től), Horváth Józsefné (1967-től),
Balogh Lajosné (1972-től).
A szocialista időszakban a község valamennyi szervezetében és munkahelyén
az irányító szerep a Párt -é, amely a párttitkárok segítségével valósult meg.
Említsük fel mindazok nevét is, akik a 30 év alatt ezt a tisztséget a községi
alapszervezetnél betöltötték.
Kommunista Párt: első elnök ifj. Németh József (1945-46), titkár Filátz Kálmán
(1945-47), Lukács Lajos (1947-től).
Magyar Dolgozók Pártja: titkár Markó Antal (1948-tól), Filátz Kálmán (1949-53).
Magyar Szocialista Munkáspárt: titkár Simon József (1957-től), Rábai
János (1962-től), Varjú Béla (1966-tól), Horváth József (1974-től), Lex Imre (1978-tól),
Kardos Gyuláné (1980-tól).
Csúcstitkárok: Tóth János (1948-50), Sipos Imre (1955-56), Varjú Béla (1974-76),
Garamvölgyi Ottó (1976-tól). A négy közös tanácsú község pártvezetője Kubicsek
József (1980-tól).5. A MEZŐGAZDASÁG A NAGYÜZEMI ÁTSZERVEZÉS ELŐTT ÉS UTÁN
a.) A parasztság gazdálkodása a tsz megalakulásáigA parasztság a háború után hosszú ideig idegenkedett a szövetkezetbe való
tömörüléstől, örült a kiosztott földnek.4. TÁRSADALMI SZERVEK A SZOCIALISTA ÉVEKBEN
A szocialista építkezésben fontos helyet töltött be a Hazafias Népfront,
a Nőtanács. A Vöröskeresztnek is jelentős társadalmi szerep jutott. A fiatalok
a KISZ-ben találhatták meg az aktuális közösségi szerepeiket.
A községi népfrontbizottság az 1956-os események után 1958. februárjában
alakult újjá. A politikai légkör jó lehetőséget biztosított működésükhöz. Elnöknek
Keszei Dénes iskolaigazgatót választották meg, a titkár Hárfai József postamester,
15 évig töltötték be ezt a tisztséget.
A népfrontbizottság ez idő alatt sokat tett a község előrehaladásáért. Számtalan
társadalmi munkát szervezett, és azokban részt is vett (óvoda, napközi, Széchenyi
tér, emlékmű, mezőgazdasági kiállítások stb.).
- máj. 8-án, Széchenyi halálának 100 éves évfordulójára országos emlé-
künnepséget és kiállítást rendezett. Az ünnepi beszédet Harmati Sándor országos
titkár tartotta.
1961-ben a második világháború hősi halottjainak tiszteletére az első világ-
háborús emlékoszlopon új márványtáblát helyeztek el, a 42 elesett hős nevével.
A márványtábláról kimaradt neveket utólag pótoltatta.
1972-től Fűzi Gábor, 1976-tól Varjú Béla, 1980-tól pedig Sípos István az elnök,
Nemes György a titkár.
A községi Nőtanács 1956-ig MNDSz (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége)
címen működött. 1948. májusában alakult 26 taggal. Első elnöke Hajdú Gyuláné
védőnő, őt követte Wiederschitz Józsefné, majd 1956-62 között Sárközi Péterné.
Ez idő alatt a Nemzetközi Nőnap, az Öregek napja, a Gyermeknap és Pedagógusok
napja megrendezésében mindig főszerepet vittek.
1962-től Nagy Anna a vezető, aki a Nők Akadémiájának lelkes szervezője
és támogatója. 1965 és 1974 között Schiffer Józsefné a Nőtanács elnöke, aki külö-
nösen a társadalmi munkák szervezésében tűnt ki: gyűjtések az a vietnámiaknak,
árvízkárosultaknak stb. A 70-es évek vége felé a Nőtanács nem működött. 1980-ban
új elnököt választottak: Horváth Andrásné tanárnőt.
A háború után az ifjúsági szervezetek aktív szervekké váltak, az ország
fejlődését segítve.
A kezdeti 1947-48-as időben „48-as Ifjúsági Mozgalom” néven működött.^384
Munkaprogramjukban fásítás, csatornahelyreállítás, gyermekjátszótér és sportpá-
lya rendbehozatala szerepelt.
Később a pártok külön alakítottak ifjúsági szervezeteket. Elsőnek, 1947. okt. 3-án
a Szociáldemokrata párt alakított SzIM név alatt ifjúsági mozgalmat, 31 taggal.
Elnök Major László, titkár Garlóczi János.^385
Az ifjúság széttagolódásához vezetett ez az út, azért a koalíciós pártok
Egységes Parasztifjúság Országos Szervezet (EPOSZ) alakítását határozták el,
mely 1948. április 3-án létre is jött a koalíciós pártok fiataljaiból.^386 Az elnök Hor-
váth A. Jenő, a titkár Garlóczi János. Az egyes pártok tagjaiból tanácsadó testületet
szerveztek. A két munkáspárt egyesülése után (1948. jún.) a Magyar Dolgozók Párt-
ja külön ifjúsági szervezetet hozott létre: Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISz) néven.