Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

4.) Az egyes ágazatok működése és eredményeik

Növénytermesztés

A termelt főbb növények és termésátlagaik az alábbiak:

1963 q/

hold

1967 1970 1972 q/

hektár

1976 1980

Búza 15,4 23,5 15,0 36,8 38,7 45,2

Tavaszi árpa 17,0 16,1 15,7 29,7 34,4 –

Kukorica (morzsolt) 24,0 21,5 30,6 36,1 36,5 72,3

Cukorrépa 175 172 197 397 325 —

Vetőburgonya — 31,3 116,7 131,7 — —

Mák 4,5 3,5 6,7 11,2 5,0 —

Silókukorica??? 245 189 312

Termesztettek még több ízben repcét és mustárt.

A nemesített gabonamagvak közül 1976 őszén az alábbi szovjet búzafajtákat

vetették:

Bezosztája 6%, Rannaja 15%, Kavkaz 38%, Miranovszkaja 4%, Jubilejnaja 14%.

Takarmánybúzák: Libelulla (olasz) 15%, Száva (Jugoszláv) 10%. Kukoricafajták

1975-ben: Martonvásári 70%, Keszthelyi 30%.

Szőlőtermesztéssel a nagycenki határban nem foglalkoztak. A fertőbozi tsz-

el való egyesüléskor régi, elöregedett szőlőterület jutott a szövetkezet birtokába,

aminek felújítása 1964-ben megkezdődött. A termőterület 1978-ra akkorára nőtt,

hogy külön ágazattá vált.

A soproni borvidékhez tartozó fertőbozi szőlő minőségileg és mennyiségileg

is jó. Az új telepítésű szőlő legnagyobb százalékban Kékfrankos fajtájú,

s csak elenyésző része Veltelini.

A szőlő területének növekedését és a termés felhasználását az alábbi

táblázat mutatja:

1964 1965 1970 1973 1976 1980

A termő szőlő területe (k. hold) 26 19 41 20 ha 22 59

Új szőlő telepítése 24 16 — — 16 –

Saját borkészítéshez felhaszn. (q) 95 7 484 — 396 142

Eladott szőlő (q) 118 242 1684 1547 1704 3632

Takarmánynövényként termesztettek - a silókukoricán kívül - 110 hektár

lucernát (1980).

1975-től a tagok is megkapták azokat a szociális kedvezményeket, amelyeket
eddig csak az alkalmazottak élveztek. Az iparból és más területről érkezők (iroda-
beliek, kocsmárosok stb.) ugyanis megtarthatták a szociális ellátásra, nyugdíjra,
munkaidőre vonatkozó - a Munka Törvénykönyve alapján járó - kedvezményeket,
amelyek a tagokat az első 15 évben nem illették meg.

1978-ban ágazatváltozásra került sor. A szőlőtermesztés felfejlődése miatt
a szőlészet lett az új, 4. ágazat. A kereskedelmi (és építő) ágazatot a „Javító”
ágazatba tagolták be. Ez időtől Lex Imre termelési elnökhelyettesi, Filó Frigyes
főkönyvelői, közgazdasági elnökhelyettesi, Ragats Gyula pedig állattenyésztési
ágazatvezető beosztást kapott.

1979-től a tehenészet kevésbé jó tejelő - tehát az ún. húshasznú - állatait ameri-
kai módszerrel „szabadgulyában” tartják.

1982. február 20-án tartott zárszámadással egyidejűleg új vezetőségválasztást
      is tartottak. A nyugdíjba vonuló Kovács Ferenc helyett Lex Imrét választották meg,
      helyettesévé Fűzi Gábor főagronómust.

3.) A terület és tagság létszámának alakulása

A tsz művelési területe hosszú évek során alakult ki. Az első évi tagosítással sok
nehézség akadt. A nem tsz-tagok megtarthattak maguknak egy holdat. Ezen felüli
földjüket bérletbe vette a szövetkezet. Az 1970-74-es években pedig azt - részletek-
ben - örökáron ki is fizette.

De növekedett a tsz területe a korábban jelzett, kisebb szomszéd tsz-ek beolva-
dásával is.

A terület és tagság növekedésének számszerű adatai az alábbiak:

1959

kat.

hold

1962 1967 1970 1973

hektár

1976 1980

1. Összes közös terület 1286 2400 2626 3581 2233 2131 2125


2. Ebből háztáji 152 258 156 183 125


3. Összes tagok száma 209 220 250 225 352 370 336


4. Ebből nyugdíjas — 54 73 56 166 178 111


5. Közös munk. résztv. 203 386 294 248 225


6. Állandó alkalmazott 3 33 47 4 4

A besegítő családtagok száma egyre csökken. Míg 1962-ben 165 fő, 1981-ben
már egy sem, csupán a szőlő részesművelésében vettek részt.