Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

1959 1963 1965 1970 1974 1976 1980

Ló db 94 67 62 32 14 12 7

Szarvasmarha db 265?? 722 804 821 879

Egy teh. jutó tej (liter) – 2160 2270 x 1958 2306 2209 3068

x = 1964-es adat.

A gépi fejésre 1966-ban tértek át. A fejési átlag két évtizedig - sajnos – azonos

szinten mozgott. 1979-től 40%-os emelkedés mutatkozik. Ennek oka, hogy külön-

választották a mintegy 100 jó tejelő, tejhasznú állatot a többi gyenge tejelőtől, ame-

lyeket már többé nem fejnek. E húshasznosításúakat szabad gulyába helyezték el.

Ehhez megfelelő karámrendszer kiépítésére, istállóátalakításra és legelői kutak

építésére volt szükség.

Hogyan történt a takarmányozás? Az istállózott állatok abrakként kukorica,-

és búzadarát kapnak, a borjak pedig tápot. Silóként savanyított kukoricát, a növen-

dékek cukorgyári szeletet esznek és kukoricaszárat savanyítva. Kapnak még szá-

lasként lucernaszénát és réti szénát.

Az első években sertéstenyésztéssel is foglalkoztak. Juhászatot is terveztek,

mivel Cenken hagyományai vannak. A mai fejlett állattenyésztés korában a juhá-

szat komoly feltételeket kívánna. Ezek híján a tsz a tervtől elállt.

Baromfitenyésztéssel szintén megpróbálkoztak néhány éven keresztül. 1963-

ban kétezer csirkét neveltek Bozon, ezer kacsát és 1254 pulykát Újtagon. 1965-ben

2937 pulykát neveltek. A további években baromfival sem foglalkoztak.

A cenki és peresztegi tsz közös üzemi állatorvosa 1971-től dr. Németh Mihály,

eddigi körállatorvos, akinek hatósági állatorvosi jogköre is megmaradt.

Gépjavító és építőipari ágazat

A gépműhely dolgozóinak száma 15 fő, ebből 7 traktorszerelő, 2 kovács, 1 esz-

tergályos, 3 villanyszerelő, 1 autószerelő és egy raktáros. Vezetőjük Németh László.

Az asztalosműhelyben hárman dolgoznak, vezetőjük Rokop János.

A gépi munkákat az induló években a Peresztegi Gépállomás és dolgozói végez-

ték. Szántottak, vetettek, és cséplőgépei csépelték a kézzel aratott gabonát. 1961-

63-ban már kölcsönözték is a gépeket, pl. 1962-ben 6 erőgép működik a tsz-ben.

Közben a tsz gépesítése is folytatódott. 1968-tól már nem vették igénybe a gépállo-

más segítségét. A kézzel végzett aratás 1962-65 között fokozatosan szűnt meg.

A gépállomány fejlődésének adatai:

1959 1961 1963 1965 1967 1970 1972 1976 1980

Traktor 1 3 6 11 16 31 30 22 21

Teherautó 1 1 1 1 2 3 3 6 5

Kombájn – – – – 2 6 7 5 6

Zöldségtermesztés 1968-ig 12 kh-on folyt. A zöldárut naponta a soproni üze-
mekbe szállították, de jutott belőle a község lakóinak is. Fertőbozon uborkát, borsót
termesztettek. A Kópházán, 1970-ben átvett kertészeti szakág három évig üzemelt
még. Ez idő alatt a termelvényeket Sopronban, saját zöldségboltban árusították.
1974-től a tsz semmiféle zöldségtermesztéssel nem foglalkozott.

Rétgazdálkodás. A közös tsz területe 114 hektár. Ebből Nagycenken 67,
Kópházán 26 ha rét az Ikva mellett, Fertőbozon 21 ha a Fertő partján fekszik.

Nádgazdaság. A fertőbozi tsz területéhez fertői nádas is tartozott. A téli
nádaratásból évenként 50-60-80 ezer kéve került ki, melyet a Fertődi Nádgazda-
ságnál értékesítettek. 1973-tól a megkötött együttműködési szerződés alapján
a Nádgazdaság végzi a nádaratást, a tsz a szállításban vesz részt.

Erdőgazdálkodás. A tsz erdőterülete 224 hektár. A gazdálkodást maga végzi
a növénytermesztés ágazaton belül. A tervezési munkákat egy erdőmérnök vállal-
ta másodállásban. Az évi fakitermelés átlagban ezer köbméter. Ennek negyedré-
sze az ún. iparifa, melyet a saját műhelyben és a szőlőtelepítésnél használnak fel,
a többit tűzifaként értékesítik. A tsz erdősítést is végez a nehezen művelhető
területeken, évenként 1-2 hektárt telepítenek.

Műtrágyafelhasználás és permetezés. Az évenként felhasznált műtrágya

az alábbi:

1965 1968 1969 1972 1974 1976 1980

Összes (q) 3933 7742 9305 2973 3745 4731 4667

Egy ha-ra jut (kg) 270 365 385 180 227 309 311

A permetezéseket, illetve a gyomirtást 1976-ig saját gépekkel végezték.
Közel 1500 hektáros területen helikopteres permetezés is segít. A helikopter
gyomirtást, levél trágyázást és szőlőpermetezést végez. A tsz a 13 gazdaságból
alakult helikopteres társulás tagja, melynek gesztora a Soproni Állami Gazdaság.

Öntözés. Az öntözött rét területe 1962-ben 125 kh. Ez még a régi rétöntözési mód-
szerrel az Ikváról, egy rongált zsilip segítségével történt. A másik két régi zsilip
használhatatlan. Az újak műszaki tervei elkészültek, de a nagy beruházási összeg
miatt az építés késik.

A szántóföldi öntözés már az 1960-as évek elején beindult, de keveset tud-
nak öntözni az Ikva vízének vegyszerezettsége miatt. A terv szerint répát
és lucernát öntöznek.

Állattenyésztés

Az állatállomány növekedését az alábbi táblázat mutatja. A lovak számának
erős apadása természetes következménye a gépesítésnek.