Ez időtől csak 1-2 fő akadt, aki nem jelentkezett továbbtanulásra.
„Dolgozók Iskolája”.
Az állam szorgalmazta, hogy akik a múltban csak 6, vagy kevesebb elemit jártak
ki, végezzék el az ált. iskola 8 osztályát felnőttként, munka mellett.
Az iskolában az 1959/61-es két tanévben 23 felnőtt dolgozó szerezte meg
a 7-8. osztályos bizonyítványt. Az 1975/77-es tanévekben újabb 12 fő végezte
el a dolgozók iskoláját.
Középiskolai továbbtanulási lehetőség is nyílt a cenki felnőttek számára.
A Csornai Mezőgazdasági Technikum kihelyezett tagozata indult be 1961.
januárjában a helyi iskola keretében. Négy év múlva, 1965 decemberében 20 fő
helybeli és környékbeli felnőtt tett itt érettségit, közöttük egy hölgy is.
A 3 helybeli érettségiző közül Sipos István, később a Baromfikombinát vezetője,
Lex Imre a tsz elnökhelyettese, majd elnöke, Fekete Géza pedig a Takarmánykeverő
raktárosa lett.
A háború utáni újjáépítési munkák befejeztével indult meg ismét az ismeretter-
jesztő munka. 1948 februárjában az ifjúság részére hetenként tartottak előadást.
Június hóban főzőtanfolyamot szerveztek 26 hallgatóval, októberben egészségügyi
tanfolyamot 20 résztvevővel.
Az 1950-es évektől már népművelési ügyvezetők irányításával folytatódott
a népművelő munka. Hamarosan a kultúrotthon igazgatását is rájuk bízták.
Sajnos, gyakran váltották egymást. Legtovább Vágvölgyi Ottó (isk. ig.h.) végezte
ezt a munkát 1959-től 1972-ig. Az 1960-as beszámolója szerint tánc, - színjátszó
és kézimunka szakkör működött. A táncszakkör hamarosan megszűnt. Az isme-
retterjesztés aktívan folyt, évenként 14-15 előadást is tartottak. Leglátogatottabbak
az egészségügyi és pedagógiai tárgyúak voltak.
1958-ban helytörténeti kiállítás nyílt Keszei Dénes iskolaigazgató gyűjteményéből.
1959-ben szerezték be az első televíziót a kultúrotthon számára. A tv-s terem
látogatottsága 6-7 éven keresztül napi 30-40 fő.
Az 1964-67-es években a Nők Akadémiája a legsikeresebb rendezvény-sorozat,
számottevő női hallgatósággal.
A közös tv-nézés - a tv 1965-70-es években való elterjedése miatt - fokozatosan
megszűnt.
1971 és 1976 között kultúrotthoni rendezésben ismeretterjesztő előadást nem
tartottak, 1978-tól azonban javult a helyzet.
1979-ben és 80-ban a Helyismereti Klub keretein belül hangzottak el havon-
ta sikeres előadások. Néhány TIT-előadást a KISZ-klub részére is szerveztek.
A kultúrotthon igazgatója ez időtől Bene Gábor nevelő.
Egyéb szervezeti keretek között is zajlott az ismeretterjesztés. Eredményesek
az Sz.I. Emlékmúzeum rendezvényei az 1975. évtől kezdődően. Így pl. minden év
októberében a Múzeumi és műemléki hónap keretében előadások hangzanak el.
1976-tól rendeztek író-olvasó találkozókat, amelyeken Ágh István, Baranyi Ferenc,
Győri Balázs és Kerék Imre költők, valamint Szakonyi Károly író mutatkoztak be.
A múzeum könyvkiállításokat is szervezett, melyeken szakírók dedikáltak.Az audiovizuális felszerelések száma is növekedett:Év Tv Magnó Lemezjátszó Diavetítő Írásvetítő
1970 1 1 3 2 —1977 3 5 5 8 1
1980 3 5 7 12 3Államosítás előtt az iskola nem rendelkezett udvarral. A tornaórát a téren,
vagy a kisállén tartották. Ma a járás legnagyobb iskolai udvarát mondhatja
magáénak. Ott alakították ki 1963-64-ben a vörössalakos kézilabdapályát is,
melyet 1979-ben bitumenesre cseréltek.
Az iskola politechnikai gyakorló kertje 777 -öl. Betonkerítés készült a patak-
parti oldalon, 1962-ben. Komoly épületfelújítás történt 1975-ben, fél milliós költséggel.
Napközis csoportok kialakítására is sor került. 1961-ben szervezték az elsőt,
40 fővel, 1963-tól működik a második. A nevelők létszáma is kettővel gyarapodott.
A csoportokat kezdetben a tantermekben helyezték el. Külön napközi 1963/64-
ben épült: egy teremmel, konyhával, mosdóval, zsibongóval. Az építkezés házilago-
san történt 200 ezer Ft értékben, továbbá 35 ezer Ft értékű társadalmi munkával.
Ez a terem csak napközis célokat szolgál. A második csoport 1974-ben kapott
külön helyiséget, amikor a létszámcsökkenés ezt lehetővé tette. A két csoport
együttes létszáma 1979/80-ban 82 fő.
A napközisek étkezését az óvodai konyha biztosítja.
Az állami iskola a szülőkkel való nagyobb kapcsolatteremtésre töreke-
dett. Mindjárt az első, 1948/49-es tanévben 8 ízben tartottak szülői értekezletet.
Ez a kapcsolatteremtés ma is folyamatos, de az értekezletek száma felére csökkent.
Az első évtizedekben évenként 8-10 előadásból álló Szülők Iskoláját is szerveztek.
A jó vonatközlekedés a múltban lehetővé tette, hogy a továbbtanulók Sopronba
bejárhassanak, de így is csak évenként 4-6 fő volt a számuk átlagosan. 1953-ban
már ezt írta egy igazgatói jelentés: „Ma a továbbtanulók évenkénti átlaga 12, vagyis
kétszerese a réginek. Főleg a dolgozó parasztok gyermekeinek száma szaporodott,
akiknek eddig ez a lehetőség nem adatott meg. Hogyan tanulhatott volna a múlt-
ban Jagodics Vilma, vagy Aradi Tibor, amikor még édesapjuk uradalmi cseléd volt?”
Az utolsó 7 év alábbi továbbtanulási statisztikája pedig már azt mutatja, hogy
a tanulók zöme továbbtanul. (Odaszámítjuk a szakmunkásképzőbe való bejárást is.)
Tanév Középisk.Ipari szak-
munkás-
képzőMezőg.
Szakmun-
kásképzőNem jelent-
kezett
Összes