Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

(János MatiasecFEfPkm) #1
A terveket Ringer József soproni építész készítette. A munkálatokhoz 1799
tavaszán fogtak hozzá, és alig másfél év alatt el is készült. 1800 nyarára a famun-
kák és meszelés maradt még hátra. A parkettát Bécsből hozatták.
Az 1804. évi kiadások között találjuk az alábbi bejegyzést: az „új szárny építésére
12 ezer frt.” Feltehetőleg, az ún. „Vörös kastély” épült ekkor. Ez időben készültek
az őrépületek is.
Az 1817-es számadás szerint a kastélyban parkettát, ajtókat és ablakokat cseréltek.
Az Ikva patak 1790-es években történő szabályozása után Széchényi Ferenc
az egész területet ún. angol, vagyis természetes parkká alakíttatta. A gyümölcs,
-és zöldségkertet a parkon kívülre telepíttette, majd az egész területet külföldi
és belföldi csemetékkel ültette tele.
Ő telepítette a gyönyörű platánokat és vadgesztenyefákat. E korból valók
a kipusztulófélben lévő tiszafák is.
Széchenyi István 1836-40 között új szárnyat építtetett hozzá Hild Ferdinánd
soproni építésszel, mely munkában két alkotó is segítette; Bentollini olasz szob-
rász és Danhauser bécsi műasztalos. Az üvegház is ennek a bővítési szakasznak
volt része.
A szobák száma 96-ra nőtt. A kastélypark területe 15 kh. (300x300 m.)
(Az így kialakított épületek 1945-ig fennmaradtak. A háborús pusztulásról, majd
az újjáépítésről az Emlékmúzeum címnél szólunk.)
István gróf - országos gondjai mellett - a parképítéssel kevesebbet törődött.
Fia, Béla 1870-ben vette feleségül Erdődy Sándor leányát, Hannát. Vépen, az Erdő-
dy-birtok körül már akkoriban is különleges park díszlett. Onnan szállították át
a cenki kastélyba a faritkaságokat. Az eddigi terebélyes fák közé bevonultak a fe-
nyőfélék: az amerikai mammutfenyő, a spanyol fenyő, a görög és kaukázusi jegenye-
fenyő. A szintén amerikai tulipánfa és magnólia, továbbá Japán őshonos fája, a tuja.
A mammutfenyőből ma már csak egy db van, amely 40 m magas, átmérője 1,5 m.
Találunk még amerikai hársat, virginiai borókát, vöröslevelű bükköt, tölgyet,
kőrist és szilfát.
1945 után a park gazdátlanná vált, pusztulásra ítélve. Nem volt hasznára
az 1959-63 között négy ízben is megrendezett, 1-3 napig tartó járási mezőgazdasági
kiállítás sem. A megújulás 1973-tól kezdődött a Soproni Tanulmányi Erdőigazgató-
ság irányításában és gondozásában.
Kerítése korábban élősövény, a drótkerítés 1973-ban készült. Belső oldalán
1974-ben 5 ezer fagyalvesszőt ültettek. A park a 85. sz út felőli oldalon 1977-ben
stabil téglakerítést kapott.
Az 1976-79. évben, a kastély előterében - az eredeti tervek alapján rekonstruált -
barokk kertet alakított ki az Erdőgazdaság. A szökőkút csak 1982-től üzemel.

A hársfasor^393

Széchényi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette
a szép kettős fasort. Ez a kastély bejáratától indul, és egészen a hidegségi
magaslatokig tart, 2,6 km hosszúságban. Eredetileg lovaglóútnak szánták.

VIII. FÜGGELÉK


1. IDEGENFORGALMI NEVEZETESSÉGEK TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉSBEN


A Széchenyi-kastély és kastélypark^392

A kastély területén a rómaiak idejében katonai állomás működhetett. Parkjában
most is fellelhető a római táborra jellemző négyzetalakú terület és a körülvevő árok.


1436-ban Zsigmond király engedélyt adott, hogy Somosi Elek fiai, Mérgesi
Péterrel együtt Danicenke nevű birtokukon erődöt, vagy kastélyt építhessenek.
Hogy lett-e belőle valami, nem tudni.


Dánielcenk, vagyis Kiscenk, leghosszabban Ember Demeter és leszármazottai-
nak birtokában volt, kb. a 15. sz. végétől 1570-ig. Bizonyosra vehető, hogy kúriaszerű
épület volt a mai park területén, melyet egy 1575-ös adójegyzék (dica) említ először.


1570-ben a Nádasdy-család tulajdonába került, és zálogbirtokosok (Joó Balázs
és családja) laktak benne 1575-1599 között. Az 1603-ból származó azon kiscenki
jobbágypanasz, hogy a kastélyt kell őrizniük, és ott fát kell vágniuk, azt mutat-
ja, hogy akkor állt még a kastélyszerű épület. 1615-1629-ig Andy Vid, 1647-77 kö-
zött pedig a Szegedi-család birtokolta. Szegedi Ferenc zálogbirtokos, iváni nemes
ember, feltehetőleg ott is lakott, így a cenki kúria üresen állt. Egy 1670-es kiscen-
ki összeírásban ez áll: „Vagyon itt az uraságnak egy curiális rezidenciája, melyről
semmi relátiót nem tudunk, s hogy benne hány lakás vagyon, de azt sem tudjuk,
polgárok laktak-e benne vagy sem.”


1677-ben a Széchényi-család kezére jutott. György gróf Széplakon élt,
így a kastély valószínű, üresen állt. Mutatja, hogy a kertet 1712-ben báró Kugler
a nagykocsma akkori bérlője, majd báró Gergenics Anna vette bérbe. György majori
gazdaságát testvére, Széchényi Ilona és férje, Sankó Miklós bérelte, akik a major-
házban (mai „nagyház” helyén állott négyszobás, földszintes épületben) laktak.


Amikor Széchényi Antal 1741-ben Kiscenkre költözött, rendelkezésére állt mind
a kúria, mind a majorház. A feljegyzések szerint Antal gróf 15 évi katonáskodása
idején a kúria jórészt lakatlan. Visszatérve azon munkálkodott, hogy azt bővítse
és lakhatóvá tegye, azért 1758-1761 között új, emeletes kastélyt épített, keleti
oldalon kápolnával, nyugati végén a színházzal.


A kastélyépítő Széchényi Antal az 1750-60-as években több kerttervet is
készíttetett. Az valósulhatott meg, amelyben balra gyümölcsöst, jobbra vetemé-
nyest, középütt pedig barokk kertet terveztek. A díszes partert lugassal kerekítet-
ték. A tengely folytatásaképpen ültették a szép hársfasort.


Ismeretes, hogy Antal vagyonát testvérének fia, Széchényi Ferenc örökölte,
aki Sopronhorpácsról 1783-ban költözött a kiscenki kastélyba.


1798-ban leégett a fürdőház. Ez a tény és a személyzet számának gyarapodása
szükségessé tette a kastély átépítését.

Free download pdf