A vérontás előfeltételei
A koszovói probléma több évszázados múltra tekint vissza.
A Szerbia délnyugati részén, Albánia határán fekvő Koszovó régiót történelmileg két
balkáni nép lakta: Szerbek és albánok. A szerbek a régiót az ország történelmének és
kultúrájának fontos részének tekintik. Évszázadok óta azonban albánok is élnek ott.
A 19. század közepére körülbelül ugyanannyi albán élt Koszovóban, mint szerb. Az
etnikai viszályok gyakori probléma volt a Balkánon. A szerbek, albánok, horvátok,
cigányok és muzulmán szerbek sajátos kulturális jellegzetességeiket megőrizve
évszázadokon át egymás mellett éltek. A köztük lévő konfliktusok mégis brutális
mészárlásokhoz vezettek.
A második világháború alatt a Balkánt Németország és Olaszország
megszállta és Koszovóban brutális rendszert hoztak létre.A szerbeket kiűzték a régióból és sokakat megöltek. A háború után Josip Broz Tito
került hatalomra Jugoszláviában és még több fát tett a tűzre.
- Nem engedte, hogy a szerb menekültek visszatérjenek a régióba és Koszovót
arra akarta felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon Albániára. Azt remélte, hogy
a régió "híd" lesz a két ország között. A terv azonban meghiúsult és a terület tovább
"albánosodott". - Mire Jugoszlávia összeomlott, Koszovó lakossága körülbelül 75%-ban
albánokból és 20%-ban szerbekből állt. A többiek cigányok és más kisebbségek
voltak.
Az 1980-as években számos albán nacionalista szervezet alakult. Eleinte kisebb
bűncselekményeket követtek el a szerb lakosság ellen, mint például gyújtogatás, verekedés,
fenyegetés, graffiti stb.
A 90-es évektől kezdve azonban Koszovó aktív kísérleteket tett a Jugoszláviától való
elszakadásra, és a koszovói albánok Albánia felé húzódtak. Tito uralkodása alatt (1945-80) a
régió nacionalista értelmisége jelentősen megnövekedett létszámban és megteremtette az
elszakadási projektek ideológiai alapjait. Ibrahim Rugova kiemelkedő koszovói albán vezető
lett.
A Jugoszlávia alatt létrehozott Prishtinai Egyetemen szerzett diplomát, amely a nacionalista
gondolkodású koszovói albán értelmiségiek központjává vált. Rugova maga nem támogatta
a politikai erőszakot, de egy olyan mozgalom arca lett, amely végül radikálissá és
erőszakossá vált.
1991 - ben Koszovóban függetlenségi népszavazást és elnökválasztást tartottak.
Jugoszlávia nem ismerte el az új államot, de valójában a régió elszakadt.
1996 - ban megalakult a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű hadsereg,
amely teljes értékű gerilla-terrorista háborút indított a szerbek ellen. 1998-ra Belgrád