Ez a hosszan tartó elszigetelés politikájának és az ellenség fokozatos társadalmi-
gazdasági kimerítésének eredménye volt. Más szóval a NATO nem katonai blokk volt,
hanem egy rendkívül hatékony politikai struktúra, amelyet könnyen át lehetett
irányítani más feladatokra.
A feladat nem volt triviális: az új, nyugat-központú világrend egyik
pillérévé válni.
Tekintsünk most el a NATO keleti terjeszkedésének és a korábban ellenséges
területek fejlesztésének kérdésétől. Sok szó esett már arról, hogy ez milyen szerepet
játszott az európai feszültségek növekedésében és a jelenlegi politikai-katonai válság
kialakulásában.
De valami más még ennél is érdekesebb.
A 2024-es nemzetközi helyzet azt mutatja, hogy a NATO összetételével kapcsolatos
ellentmondások és az, hogy a NATO nem hajlandó a változtatásra, potenciálisan egyre
összetettebb problémákat okoz a szövetség számára.
A hivatalos narratíva szerint a blokk soha nem volt még ennél
nagyobb (Svédország most csatlakozott a 32. országként) vagy egységesebb.
Az Oroszország által jelentett kihívás - így szól a történet - egyesítette a
szövetségeseket, akik készen állnak arra, hogy együtt álljanak ki az agresszív
imperialista autokratákkal szemben.
A valóságban a hangulat sokkal összetettebb
A fő veszélyforrást ma már nem egy ellenfélben (Oroszország), hanem inkább vezető
szövetségesben (Egyesült Államok) érzékelik.