- A blokk továbbra is Európára és környékére összpontosított és a szélesebb globális
problémák megoldására tett kísérletek nem nagyon működtek. Ráadásul a
globalizáció fénykorában úgy érezték, hogy a legfontosabb eszközök nem a katonai
eszközök - hanem a gazdasági és társadalmi befolyásolási eszközök sokkal
eredményesebbek.
A világszíntéren a militarizálódás irányába történő változások és a nagy konfliktusok
rendkívüli kiéleződése a képességek felülvizsgálatát kényszeríti ki.
Az USA a globális konfrontációt a demokráciák és az autokráciák közötti
szembenállásként írja le, az utóbbiak között Kínát jelölve meg stratégiai riválisként.
- Ez a NATO globalizációját és gyakorlati tevékenységének (ha nem is formális
mandátumának) az Atlanti-óceán medencéjén túlra való kiterjesztését követeli
meg.
Elmúlt a liberális globalizáció elvein alapuló egységes világ. Ebben a nyugati
szövetségről azt lehetett mondani, hogy mindenki biztonsága érdekében cselekszik.Ma már a NATO, vagy annak ázsiai inkarnációi nem állíthatják, hogy olyan
funkciókat látnak el, amelyekre mindenkinek szüksége van.A blokk a "kollektív Nyugat" geopolitikai érdekeit szolgálja. Ennek megfelelően azok
a problémák, amelyeket a NATO bővítése Európában okozott és amelyek már eddig is
a katonai kötelezettségek teljesítésének esetleges szükségességéhez vezettek,
valószínűleg Ázsiában is megismétlődnek.
A nyugat-európaiak Kínában inkább hasznos partnert, mint fenyegetést látnak, de az
USA-val közös politikai álláspont keretében prioritásaikat módosítani kell.
Ez azonban nem teszi biztosabbá a NATO jövőjét.
A teljes cikket fordította, szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója