VilagHelyzete Könyvújság 2024.Tavaszi Tripla szám - 773 oldalon

(VilagHelyzete) #1

De még ez a kék demokrata államok és vörös republikánus államok jelenlegi
mintázata is félrevezető képet alkot az államok közötti politikai megosztottságról.


A választási eredmények megyei térképei azt mutatják, hogy nincsenek vörös vagy
kék államok. Csak kék metropoliszok vannak, amelyek a vörös óceánban úsznak,
keleti parttól a nyugati partig.


A valóságtól való elszakadásukról tanúbizonyságot téve az amerikai akadémikusok és
újságírók, akik túlnyomó többségükben az amerikaiak progresszív városi demokraták
kisebbségéhez tartoznak, ezt



  • "város-vidék megosztottságnak" nevezik, mintha a republikánus szavazók
    többsége farmer vagy kisvárosok lakója lenne.


Valójában az Egyesült Államokban a fő politikai megosztottság a
metropoliszokon belül van - a sűrű belvárosok és a drága belső külvárosok
között, ahol az egyetemet végzett elit és az aránytalanul nagy arányban külföldön
született cselédek és szolgáltató munkások laknak, valamint a kevésbé drága
külső külvárosok és külvárosok között, ahol ma a legtöbb munkásosztálybeli
amerikai él, minden fajból.

A belvárosi mikroapartmanokban a szüleiktől kapott vagyonkezelői alapokból vagy
civil szervezetek fizetéseiből élő hipszterek lenézhetik a külvárosi és külvárosi
"terjeszkedést".


De az alacsony sűrűségű lakónegyedekben való lakástulajdonlás továbbra is meghatározza
az amerikai álmot a soknemzetiségű munkásosztály számára.


Ez az osztálykülönbség Amerikában csak azért nyilvánul meg területi megosztottságként,
mert a politikai rendszer a helyi önkormányzatokon, a kongresszusi körzeteken és az egész
államra kiterjedő szenátusi választásokon alapul.


A nagyvárosok és az egyetemek egyszerűen azért demokrata pártiak, mert ott él a
gazdasági és társadalmi elit nagy része; ugyanezek a területek gyakran
republikánusokra szavaztak, amikor a republikánus párt a gazdagok és a főiskolai
végzettségűek pártja volt.


Eközben a mai republikánus érzelmű munkásosztály az ország minden részén,
minden nagyvárosi körzet külső külvárosaiban él.


Ez a legfontosabb politikai küzdelem a mai Egyesült

Államokban.

Egy új amerikai polgárháborút vívnának minden metropoliszban a városrészek között -
mondjuk a baloldali demokrata Manhattan, a gazdagok és szegények szélsőségeivel, és a
munkásosztály és a középosztály New York-i kerületei között, amelyek inkább a
republikánusokra szavaznak, mint például Staten Island, Queens és Brooklyn egyes részei.


Természetesen a New York-i polgárháború nem tartana sokáig.

Free download pdf