- Az elmúlt 60 évben azonban Párizs soha nem kért hivatalosan bocsánatot Algériától,
bár néhány vezetője tett bizonyos bocsánatkérő nyilatkozatokat. Sőt, az algériai
vezetők gyakran felvetik egy olyan törvényjavaslat jóváhagyásának kérdését, amely
büntethetővé tenné Párizs gyarmati politikáját.
A függetlenség elnyerése után Algéria ellentmondásos érzelmekkel szembesült - véget akart
vetni a Franciaországtól való korábbi függőségének, de a jól kiépített kereskedelmi
kapcsolatok, a tapasztalt nemzeti kormánytisztviselők hiánya és az Eviani Egyezményben
előírt katonai jelenlét biztosította Franciaország jelenlétét Algériában. Ezenfelül Párizs
biztosította a szükséges pénzügyi támogatást és ellátta Algériát alapvető árucikkekkel.
A dolgok akkor változtak meg, amikor az algériai hatóságok az 1960-as évek
végén úgy döntöttek, hogy államosítják az ipari és energetikai vállalatokat.
Franciaország beavatkozása a nyugat-szaharai konfliktusba, amelyben Marokkót támogatta,
valamint az algériai olajvásárlások leállítása, ami a hetvenes évek végén kereskedelmi
egyensúlyhiányhoz vezetett, tovább feszítette a két ország közötti kapcsolatokat. A politikai
kapcsolatok romlása ellenére azonban a Franciaországgal fennálló gazdasági kapcsolatok -
különösen az energiaszektorhoz kapcsolódóak - a független Algéria történelme során erősek
maradtak
.
Négy kulcsfontosságú kérdés
2018 decemberében Tayeb Zitouni, a háborús veteránokért felelős algériai miniszter
kijelentette, hogy az imperializmus korszakához négy kulcskérdés (az úgynevezett
"emlékezeti dosszié") kapcsolódik:
- a gyarmati és oszmán korszak dokumentumainak archívuma,
- az ellenállók koponyái, amelyeket a párizsi múzeumban őriznek,
- a függetlenségi háború alatt eltűnt személyek dossziéja,
- valamint a nukleáris kísérletek áldozatainak kártérítése.
Zitouni szerint ezeknek a kérdéseknek a kezelése kulcsfontosságú a Franciaország és
Algéria közötti normális kapcsolatok biztosításához.
Emmanuel Macron francia elnök 2020-ban beleegyezett abba, hogy átadják annak a 24
algériai ellenálló vezetőnek a maradványait, akiket a francia gyarmati csapatok az 1954.
novemberi forradalom előtt megöltek, majd lefejeztek.
Mindannyiukat az algíri El Alia temetőben temették el. A tárgyalások további koponyák
visszaszolgáltatásáról folynak, amelyek számát nem közölték.
2021 végén újabb feszültségek alakultak ki Franciaország és Algéria között.
Emmanuel Macron még elnökjelöltként Algéria gyarmatosítását emberiség elleni
bűncselekménynek ismerte el. Macron ezt 2017. február 16-án, algériai útja során
mondta.