https://www.nytimes.com/2021/06/06/us/aclu-free-speech.html
Az Antifa a Trump-korszakban megszerzett tiszteletreméltóság patináját jelzi az is, hogy
2018 elején Keith Ellison minnesotai kongresszusi képviselő - aki akkoriban a Demokrata
Nemzeti Bizottság elnökhelyettese volt - a Twitteren népszerűsítette Bray könyvét,
mondván, hogy az "félelmet fog kelteni [Donald Trump] szívében".
https://www.newsweek.com/keith-ellisons-antifa-tweet-spurs-fake-news-backlash-
linking-him-terror-group- 770958
Ez elég nagy hírnév-javulás volt egy olyan mozgalom számára, amely - ahogy Bray
történelmi beszámolója részletezi - hosszú évtizedekig főként egy jelentéktelen skinhead
szubkultúraként létezett, amely elsősorban a neonáci skinheadek ugyancsak marginális
csoportjaival való verekedésnek szentelte magát.
Az Antifa azonban fennállásának nagy részében ambivalensebb viszonyban volt a liberális
főáramúval, mint azt a liberális proceduralizmus gyakori elítélése sugallná.
A mozgalom először a két világháború közötti Európában a
fasizmus felemelkedésével párhuzamosan és arra válaszulalakult ki; az első antifasiszta aktivisták kommunisták, szocialisták
és anarchisták voltak, akik az utcára vonultak, hogy
szembeszálljanak az olyan fasiszta félkatonai csoportokkal, mint az
SA Németországban és a feketeingesek Olaszországban.
Ebben az időben erőszakos harcuk egy szélesebb körű forradalmi agenda része volt.