A világ már kapott egy kis ízelítőt abból, hogy milyen instabilitást hoz majd magával a
versengő rendek új korszaka, mivel a potenciális agresszorokat megerősíti az
alternatív szabályok tengely általi normalizálása és kevésbé félnek attól, hogy
elszigetelik őket, ha cselekszenek.
- A Hamász Izrael elleni támadása már most azzal fenyeget, hogy a szélesebb
Közel-Keletet is háborúba sodorja. - Tavaly októberben Azerbajdzsán erőszakkal átvette az ellenőrzést Hegyi-
Karabah, az örmények által lakott szakadár régió felett. - Szerbia és Koszovó között 2023-ban szintén fellángolt a feszültség,
- decemberben pedig Venezuela a szomszédos Guyana területének
elfoglalásával fenyegetőzött.
Bár a belső körülmények idézték elő a puccsokat Mianmarban és az afrikai Száhel-
övezetben 2020 óta, az ilyen lázadások növekvő gyakorisága az új nemzetközi
megállapodással függ össze.
Sokáig úgy tűnt, hogy a puccsok egyre ritkábban fordulnak elő, nagyrészt azért, mert az
összeesküvőket jelentős költségek terhelik a normák megsértéséért. Most azonban a
számítások megváltoztak.
Egy kormány megdöntése még mindig megronthatja a Nyugattal való kapcsolatokat,
de az új rezsimek támogatásra találhatnak Pekingben és Moszkvában.
A tengely további fejlődése még nagyobb zűrzavart okozna.
Eddig Kína, Irán, Észak-Korea és Oroszország között a legtöbb együttműködés
kétoldalú volt.
A három- és négyoldalú fellépés kiterjesztheti a bomlasztó képességüket.
Az olyan országok, mint Fehéroroszország, Kuba, Eritrea, Nicaragua és Venezuela -
amelyek mindannyian az USA által vezetett, nyugati dominanciájú rendszerre
haragszanak - szintén szorosabb együttműködésbe kezdhetnének a tengellyel.
Ha a csoport mérete megnő és szorosabbá válik a koordináció, az Egyesült
Államoknak és szövetségeseinek nehezebb lesz megvédeniük az elismert rendet.
A REVIZIONISTÁK ELLENI KÜZDELEM
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia egyelőre magasabb
prioritásként kezeli Kínát, mint Iránt, Észak-Koreát vagy akár
Oroszországot.