Az én nézetem szerint a fej és a gondolkodás az
gondolkozásra való. És a könyv arra való, hogy ne
kelljen mindazt itt tartani. Azt sokkal
egyszerűbb a könyvtárban tartani.
És akkor a fejemet használhatom sokkal jobb
dolgokra, a gondolkozásra például.
De ha a fejemet megtömöm szecskával, szóval
mindenféle adattal, akkor ezt nem tudom használni
semmire.
Nemrég valaki nekem küldött egy könyvet, amiben
nagyon atyailag tanácsot ad, hogy hogy kell
kutatói pályára menni, akkor az azt mondja, hogy
először zárkózz be négy hónapra egy könyvtárba.
Hát ennél nagyobb zöldséget én még nem hallottam,
mert ha négy hónap után egy ilyen kezdő élve jön
ki, akkor nem alkalmas már semmire.
Én magam igyekeztem az egész biológiát
megismerni, azért sokszor változtattam irányt,
egész más és más irány, anatomiából, kvantum-
mechanikából a hullám-mechanikánál kötöttem ki.
Ugye és minden új iránynál úgy csináltam, hogy
nem könyvet vettem először, hanem először
bementem a laboratóriumba és kigondoltam valami
egész ostoba teóriát, és azt kezdtem bizonyítani,
vagy cáfolni.
És aztán mikor már ismertem, akkor elmentem a
könyvtárba. Akkor már érdekes volt a könyvtár,
mert volt hova betenni az adatokat, ugye?
Voltak lukak, nagy lukak az én tudásomban, azokat
aztán szépen betömtem a könyvtárban. De ha engem
a könyvtárba küldenek először, akkor én onnan
vagy nem jövök ki élve, vagy pedig soha vissza
nem megyek.