A nukleáris elrettentés "mitologizálásának"
több oka is van.
A hidegháború vége óta széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a nukleáris
háború minden elképzelhető oka megszűnt.
- Elkezdődött a globalizáció új korszaka, amely a gazdasági együttműködésre
helyezi a hangsúlyt. A történelemben először fordult elő, hogy egyetlen
hatalom, az Egyesült Államok hegemóniája globálisan megteremtődött.
A nagyhatalmak arzenáljaiban továbbra is vannak nukleáris fegyverek - bár
kevesebb, mint a konfrontáció csúcspontján -, de a használatuktól való félelem
elhalványult. Ami még veszélyesebb, hogy a politikusok új generációja került előtérbe,
akiket nem terhel sem a több évtizedes konfrontáció emléke, sem a felelősségérzet.
A saját kivételességébe vetett amerikai hit és az európai "stratégiai
parazitizmus", amely nélkülöz minden önfenntartási érzéket,
veszélyes kombináció.
Ilyen környezetben született meg az az ötlet, hogy stratégiai vereséget mérjünk az
Oroszországot jelentő atomhatalomra - egy ukrajnai hagyományos proxy-háborúban -.
Oroszország atomhatalmi képességeit figyelmen kívül hagyják.
Azokat a párhuzamokat, amelyeket Moszkva az 1962-es kubai rakétaválsággal próbált
emlékeztetni - amikor Washington a szovjet rakétáknak az Egyesült Államok
szomszédságába történő telepítésére válaszul a Szovjetunióval való nukleáris háború
lehetőségét fontolgatta - ezeket az amerikaiak elrugaszkodottnak minősítették.
Válaszul Moszkva kénytelen volt aktivizálni az elrettentő tényezőt.
- A Minszkkel kötött megállapodás értelmében orosz nukleáris fegyvereket telepítettek
Fehéroroszországba. - Az orosz nem stratégiai nukleáris erők nemrégiben gyakorlatokat kezdtek.
Ennek ellenére a nyugati országok továbbra is folytatják az ukrán konfliktus
eszkalálását, ami, ha nem ellenőrzik, a NATO és Oroszország közötti frontális katonai
konfliktushoz és nukleáris háborúhoz vezethet.
Ezt a forgatókönyvet az elrettentés további erősítésével - pontosabban ellenfeleink
"nukleáris kijózanításával" - lehet megelőzni.
Rá kell ébredniük, hogy lehetetlen megnyerni egy olyan hagyományos háborút,
amely egy bombával felfegyverzett hatalom létfontosságú érdekeit érinti és hogy
minden erre irányuló kísérlet a saját pusztulásukhoz vezet. Ez a klasszikus nukleáris
elrettentés.
Maga az "elrettentés" szó védekező jelentéssel bír, de elméletileg a stratégia "támadó"
értelemben is alkalmazható.