A nukleáris policentrikusság a világ növekvő
multipolaritását tükrözi.
A hidegháború idején öt nukleáris hatalom volt, de akkor az egyetlen igazi pólus az
USA és a Szovjetunió volt, valamint Kína az akkori kis nukleáris arzenáljával.
Most Peking az Amerikával és Oroszországgal való (legalább) egyenrangúság felé
halad, miközben India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael továbbra is önálló szereplők
maradnak (ellentétben a NATO-tag Nagy-Britanniával és Franciaországgal).
A stratégiai stabilitás klasszikus hidegháborús fogalma - vagyis
az, hogy a feleket nem ösztönzik arra, hogy megelőző nukleáris
csapást mérjenek - nem csak nem megfelelő, de néha nem is
alkalmazható a nagyhatalmak közötti kapcsolatok mai jellemzésére.
Nézzük meg Ukrajnát: Washington növeli a fegyverellátást Kijevnek, bátorítja és
támogatja az Oroszország stratégiai infrastruktúrája (korai előrejelző állomások,
stratégiai repülőterek) elleni provokatív támadásait, miközben azt javasolja Moszkvának,
hogy folytassa a párbeszédet a stratégiai stabilitásról!
✔ A kialakulóban lévő világrendben a stratégiai stabilitásnak azt
kell jelentenie, hogy a nukleáris hatalmak között nincs ok (akár
közvetett) katonai konfliktusra.
Ez viszont akkor lesz lehetséges, ha a hatalmak tiszteletben tartják egymás érdekeit, és
készek a problémákat az egyenlőség és a biztonság oszthatatlansága alapján megoldani.
A stratégiai stabilitás biztosítása mind a kilenc hatalom között óriási erőfeszítéseket és egy
alapvetően új világrend-modell kialakítását igényli, de ez (a tág, azaz a szó valódi
értelmében vett stratégiai stabilitás) igenis reális az állampárok (Oroszország-Kína, USA-
India stb.) között. Oroszország számára a másik nyolc atomhatalom közül csak három - az
USA, Nagy-Britannia és Franciaország - marad problémás.
A fegyverzetellenőrzés halott, és nem lesz
újraélesztve!
Ami a fegyverzet-ellenőrzést a szovjet/orosz-amerikai megállapodások vagy az
európai többoldalú megállapodások (CFE-szerződés) klasszikus formájában illeti, az
halott, és nem lesz újjáélesztve.
Az amerikaiak már két évtizeddel ezelőtt elkezdték a rendszer visszafordítását. Először
kiléptek az ABM-szerződésből, majd az INF-szerződésből és a Nyitott Égbolt szerződésből.