Megtagadták az európai fegyveres erőkről és fegyverkezésről szóló, kiigazított szerződés
végrehajtását. A stratégiai atomfegyverek területén egy szerződés maradt, a START-3, de
ez 2026-ban lejár, és Moszkva az ukrajnai konfliktus közepette leállította az e szerződés
szerinti ellenőrzéseket.
A jövőben nemcsak új szerződésekre, hanem a tárgyalások és megállapodások új alapjára is
szükségünk lesz. Szükség lesz új koncepciók közös kidolgozására, új célok és célkitűzések
kitűzésére, valamint a végrehajtás formáiról és módszereiről való megállapodásra.
A "Nagy-Eurázsia" - hagyományos nevén a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) - egy
hatalmas kontinens (vagy legalábbis annak nagy része) léptékű nemzetközi biztonság új
modelljének megteremtésének platformjává válhat. Az SCO négy nukleáris hatalmat foglal
magában: Oroszország, Kína, India és Pakisztán. Egy másik SCO-tag, Irán is fejlett
nukleáris programmal rendelkezik. A SCO-tag Oroszország és Kína szoros biztonsági
kapcsolatokat ápol Észak-Koreával. Hatalmas tér nyílik a munkára, új ötletekre és eredeti
megoldásokra.
Nincs kilátásban az Oroszország és az USA
közötti nukleáris fegyverzetcsökkentési
tárgyalások folytatása
A nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások lehetségesek, sőt eredményre
vezethetnek: 2017 - ben elfogadták a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződést.
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni. Az aláírók között egyetlen atomhatalom
sincs. Ráadásul az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország már
kijelentette, hogy soha nem fogja aláírni a szerződést, mert az nem felel meg a nemzeti
érdekeinek.
Ami a nukleáris fegyverzetcsökkentés kérdését illeti, a Moszkva és Washington között régóta
fennálló konfrontáció kizárja ennek a gyakorlatnak a folytatását.
Kína a maga részéről inkább növelni kívánja nukleáris arzenálját, mintsem
csökkenteni, valószínűleg azzal a céllal, hogy hosszú távon elérje az USA-val és
Oroszországgal való paritást.
Az amerikaiak, akik hivatalosan Oroszországot és Kínát tekintik a biztonságukat fenyegető
legfőbb veszélynek, fontolóra veszik, hogyan lehetne egyensúlyba hozni Moszkva és Peking
együttes nukleáris potenciálját. Itt tehát nincs remény.
A fő probléma azonban nem a nukleáris fegyverek mennyisége vagy akár a
jelenlétük önmagában, hanem az államok közötti kapcsolatok minősége.
A világrend akut rendszerszintű válságban van. A múltban az ilyen válságok
elkerülhetetlenül háborúkhoz vezettek.
Most a nukleáris elrettentés működik, bár vannak problémák.