A Szovjetunió 1991-es összeomlása és a 2001. szeptember 11-i támadások közötti
években - egy olyan korszakban, amelyben az Egyesült Államoknak úgy tűnt, hogy
kevés közvetlen riválisa van - még a biztonsággal foglalkozó tudósok is nehezen
tudták meghatározni a nemzetbiztonság fogalmát.
Nem meglepő módon nem tudtak konszenzusra jutni. Az ezt követő "terrorizmus elleni
háború" óta azonban a nemzetbiztonsági vödör egy vályúvá nőtt.
A klímaváltozástól és a zsarolóvírusoktól kezdve az egyéni
védőfelszereléseken át a kritikus ásványkincsekig és a
mesterséges intelligenciáig ma már minden nemzetbiztonsági
kérdés.Igaz, hogy a gazdasági globalizáció és a gyors technológiai változások megnövelték
az Egyesült Államokat fenyegető nem hagyományos fenyegetések számát.
➕ Úgy tűnik azonban, hogy egyfajta racsnis hatás is működik, amelynek során a külpolitikai
intézményrendszer új dolgokkal bővíti a nemzetbiztonság területét anélkül, hogy a régiektől
megszabadulna.
A világpolitikai problémák ritkán halnak meg; a legjobb esetben is
csak nagyon lassan apadnak.
❗️ Az újabb válságok sürgős figyelmet követelnek. A háttérbe szorult kérdések, ha nem
foglalkoznak velük, elkerülhetetlenül a sor elejére kerülnek. A politikai vállalkozók a politikai
palettán azt szeretnék, ha a kormányzat, a kongresszus tagjai és az amerikai külpolitika más