A szuperkartell a bécsi Rothschild-érdekeltség
irányítása alatt álló, bécsi központból szervezett és
ellenőrzött termelési és pénzügyi viszonyokat hozott
létre. A Monarchia részét képező Magyar
Királyságban nem volt a Rothschild-érdekeltségtől
független egyetlen jelentős vállalat sem.
Magyarország nemzetgazdasága a Rothschild-ház
hegemóniája alatt működött. Egyfajta korporációs
uralomról beszélhetünk. Az egész ország ipari és
kereskedelmi élete egyetlen pénzügyi szervezet
láthatatlan, kellően álcázott, de erős akaratának volt
alárendelve.
A magyarok sajnos nem tudták, hogy kivel állnak szemben, mert az elrejtőzött az
arctalan pénzviszonyokban.
A magyar társadalom a király ellen fordult, de az ellenség valójában egy
rejtőzködő pénzcsoport volt. Az emberek nem voltak tudatában, hogy a
nemzetközi pénzoligarchia létrejöttével a kamatozó hitelpénzrendszer vette át
fokozatosan az irányítást.
A pénzoligarchia azonban nemcsak kamatszedés formájában fosztogatta az
országot, de úgy is, hogy titkos-kartellt hozott létre, és ezzel egész Magyarországot
gazdasági függőségbe tudta taszítani.
Ez pedig lehetővé tette az értékteremtő munka eredményének egyre növekvő
kisajátítását hitelezési és kartellezési technikákkal.
A Rothschild-ház az általa irányított láthatatlan pénzkartell létezését minden
lehetséges módon titkolta. Ebben volt a fő ereje. Így történhetett meg, hogy a
Monarchián belül egész Magyarország egy zárt vadaskerthez vált hasonlóvá,
bekerítve egyetlen pénzcsoport hatalmának láthatatlan, de annál inkább érezhető
acélkerítésével. Ebben a körülkerített vadaskertben a kamatgyarmattá vált
Magyarországon a vad nem volt más, mint a magyar nép, amely a kerítésig futhatott,
de azon túlra már nem juthatott.
A Monarchián belül Magyarország csak a külső kényszerek hatására lépett be
abba a világháborúba, amelyet – ma már bizonyíthatóan – a szuper gazdag
beruházó bankárokból álló nagy hatalmú nemzetközi pénzkartell készített elő
és robbantott ki.