A két évtizeddel ezelőtti olasz terrorizmus gyökereit kutatva lépten-nyomon szörnyű
furcsaságokba botlunk. Ezt erősíti az itáliai kémelhárítás
extábornokának, Gianadelio Malettinek a nyilatkozata is, hiszen ő úgy véli:
"A CIA senkitől sem zavartatva cselekedett,
amikor bombamerényleteket készített elő az
elmúlt évtizedekben Olaszországban, miközben a
helyi politikusok és titkosszolgálatok ölbe
tett kézzel nézték az amerikaiak akcióit."
Maletti tagja volt annak a P2 szabadkőműves páholynak, amely a háború utáni
olasz történelem egyik legvitatottabb, és mind a mai napig feltáratlan fejezetét
jelenti.
A P2-botrány kitörése, és egyes tagjainak - például Malettinek - elítélése után
azonban arról szóltak a híresztelések, hogy a páholy még ma is folytatja informális
működését, de legalábbis hatást gyakorol az olasz és a latin-amerikai politikai életre.
Gianadelio Maletti - akit 1971-ben neveztek ki az olasz katonai kémelhárítás egyik
főosztályának élére - szerint a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években
elkövetett merényletekhez használt robbanószerkezeteket a CIA küldte
Németországon keresztül Olaszországba. Hozzátette: az ügynökségnek az volt a
feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a különböző olasz és német szélsőjobboldali
csoportok között.
A SID nevű (akkori) olasz titkosszolgálat a tábornok szerint nem tehetett
semmit a CIA ellen. Maletti azt állítja, hogy a CIA Németországban és
Olaszországban egyaránt azon dolgozott, hogy háttérbe szorítsa a baloldali erőket,
és ebben a tevékenységében a szélsőjobboldalra is támaszkodott.
Az amerikai titkosszolgálat állítólag beépült olyan olasz szélsőjobboldali
szervezetekbe, mint az Ordine Nuovo (Új Rend), amelynek a Szent-Gotthárd hágón
át, Németországból szállítottak robbanóanyagokat.
A P2 "lebukása"
A Gladio lelepleződése után tíz évvel, 1980-ban az olasz
rendőrség egy Licio Gelli nevű férfi kapcsolatait akarta
felderíteni, többek között azt, hogy milyen viszonyban volt
Michele Sindonával, a maffia egyik vezérével.
Ekkor azonban egy olyan listára bukkantak, amely
megrengette az itáliai közéletet:
a Propaganda Due (P2) nevű szabadkőműves páholy 962
névből álló tagnévsorát találták meg, amelyen ötven
tábornok és admirális, két miniszter, 36 magas rangú
rendőrtiszt, valamint számos újságíró és popsztár
szerepelt.