Wall Street nemzetközi bankárai nyújtottak a német hitelfelvevőknek, három
olyan német kartell kapta, amelyek néhány évvel később Hitlert és a nácikat
hatalomra segítették”
Ezek voltak:
- Az Egyesült Acélművek AG, amely a Thyssen Phönix-csoportja, a Rajnai
Acélművek, valamint RajnaElba-vállalatok, Német-Luxemburgi Bánya- és Kohászati
AG, a Bochumi Egyesület és a Gelsenkircheni Bányaművek-AG fúziójával
keletkezett. Ez az egyesülés a német vas-, acél- és bányatársaságok nagy részét
ölelte fel az alaptermelésben. - Az Általános Elektromos-Társaság (AEG), a világ legnagyobb elektronikai
konszernje, az elektromos energiatechnikai és háztartási termékek mellett
készülékeket is gyártott az elektromos fűtés, villamosok, villany- és gőzmozdonyok
számára, valamint gépjárműveket is a NAG leányvállalatánál. - Az IG Farben amerikai leányvállalata, az Amerikai IG Chemical. Az IG Farben
annak idején a világ legnagyobb vegyipari cége volt, Frankfurt am Main székhellyel,
amelyhez 1916-ban a BASF, a Bayer, a Hoechst és mások is először csak lazán
kapcsolódtak, majd 1925. december 2-án fuzionáltak.
Csak egy maroknyi new yorki pénzház vett részt a
német jóvátétel finanszírozásában és különösen a
fegyverkezés számára alapvetően szükséges ipar
felépítésében.
„Három ház – Dillon, Read & Co; Harris, Forbes &
Co és a National City Company – biztosította a kötvények teljes összegének
majdnem háromnegyedét és aratta a legtöbb nyereséget. „A húszas évek közepétől a z IG Farben és az Egyesült Acélművek két nagy német
kombinát uralta a vegyi- és az acélipar kartellrendszerét, amelyet államkötvényekből
hoztak létre.
Az IG Farben volt az olyan vegyi alapanyagok legnagyobb gyártója, amelyeket
más vegyi üzemek is használtak, így képesek voltak arra, hogy rákényszerítsék
akaratukat az egész piacra. Hasonlóan uralkodott a maga nyersvas-kapacitásával,
félkész vas- és acéltermékeivel az Egyesült Acélművek, amely nagyobb volt, mint a
többi összes német vas- és acélgyártó együttesen.
„A termékek között, amelyeket az IG Farben és az Egyesült Acélművek kölcsönös
együttműködéssel állítottak elő, volt kőszénkátrány és vegyi nitrogén, amelyek
elsődleges jelentőséggel bírtak a robbanóanyagok vonatkozásában.
„Így az IG Farben-leányvállalatok, amelyek robbanóanyagokat gyártottak , az olyan
termékeket, mint a benzol, vagy a toluol az Egyesült Acélművektől vették, és annak