adjon az ellenségről beszerzett adatokról, értesülésekről. A német haderő
jobbszárnyáról, amely előnyomulóban volt Észak-Franciaország irányába, 1914.
augusztusában két hadtestet visszavontak a keleti front számára, noha Ludendorff
lemondott ezekről a csapatokról, mivel a tannenbergi csatához már nem érkeztek
volna meg időben.
A német hadsereg hivatalos dokumentumaira támaszkodva Ludendorff így írja
le, hogy mi történt a nyugati hadszíntéren:
"A német haderő meggyöngült jobbszárnya keletre Párizstól vesztegelt, amikor a
főerők szeptember elején Párizs-Verdun irányába messze előre nyomultak. Ekkor
nem teljesen váratlanul erős egységekkel ellentámadásba mentek át a franciák az
egész fronton, hogy bekerítsék a német haderő jobbszárnyát. Az 1. hadsereg, amely
eddig csak egy hadtesttel tartotta a frontot Párizs irányába, parancsot kapott, hogy
valamennyi egységével Párizs felé nyomuljon, az ott fenyegető komoly veszélyt
elhárítsa, majd pedig az ellenséges haderők balszárnyát az eredeti haditerv
értelmében győzze le. A döntés merész volt... Az 1. hadseregnek ezzel az előre
nyomulásával széles rés keletkezett szeptember 6-án, 7-én és 8-án, úgyhogy a déli
frontszakasz visszakanyarodott és Párizs irányába balra fordult. Az 1. hadseregnek
ezzel az előre nyomulásával olyan széles lett a rés az 1. és a 2. hadsereg között,
hogy csak laza lovassági hadosztályokkal és egészen gyenge gyalogsággal volt
kitöltve. Az 1. hadsereg parancsnoksága a rés előtt álló és általa már gyakran
megvert angol haderő harci erejét nem értékelte túl nagyra. A résben lévő csapatok