jezsuiták és a szabadkőművesek is. Ezeknek az volt a céljuk, hogy a
világháborút ne megakadályozzák, hanem éppen ellenkezőleg, biztosítsák a
kitörését.
A francia Poincarré július 23-án utazott el az orosz fővárosból, éppen, amikor
Belgrádban átnyújtották a Monarchia ultimátumát. Elmondható tehát, hogy a kritikus
időpontban
- a francia szabadkőműves Poincarré,
- az angol szabadkőműves Grey brit külügyminiszter,
- az orosz szabadkőműves Szasszanov, a cár külügyminisztere,
- és a német szabadkőműves Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár, mind a
helyükön voltak.
Az orosz kormány és a cár befolyásolása ekkor kulcskérdés volt, hiszen
Oroszország állt Szerbia mögött. Szerbia élén is szabadkőművesek álltak.
Nemcsak Oroszország és Szerbia mozgósított, de Franciaország és Anglia is katonai
előkészületeket tett. Július 27-én a szerb csapatok már lövik az osztrák-magyar
csapatokat és így valójában a világháború első lövéseit a szerbek adták le.
Július 29-én az orosz cár részleges mozgósítást rendel el az Osztrák-Magyar-
Monarchia ellen, de erre már július 25-én megkezdte az előkészületeket.
A német uralkodó táviratban próbálta lebeszélni a cárt háborús szándékairól.
Ekkor a magas fokozatú szabadkőműves von Kupfer, a Berliner Lokalanzeiger
című lap főszerkesztője, július 30-án külön kiadást adott ki azzal a hamis hírrel,
hogy II. Vilmos elrendelte a német hadsereg és hadiflotta mozgósítását.
Az ugyancsak szabadkőműves orosz külügyminiszter, Szasszanov,
természetesen időben tájékoztatva lett erről a hazugságról és ezt arra használta,
hogy lebeszélje a cárt a németekkel való egyezkedésről, és hogy rávegye az
orosz hadsereg azonnali mozgósítására Németország ellen. Ez 1914. július 31-
én meg is történik.
A különböző országok kulcspozícióban lévő politikusai tehát összehangoltan
cselekedtek a háttérben működő rejtett hálózat akaratából. A német császár
csak ez után tett nyilatkozatot arról, hogy fenyegető háborús veszély alakult ki.
Franciaország már korábban, július 30-án elrendelte a védelmi készültséget határain.
A német kancellár Bethmann-Hollweg követelte, hogy Oroszország állítsa le
Németország és az Osztrák-Magyar-Monarchia elleni háborús előkészületeit.
Ekkor került sor Jean Jaurès francia szocialista vezető
meggyilkolására.
<<< Jaurès háborúellenes nagygyűlést akart szervezni, ezt azonban
a francia belügyminiszter, a szabadkőműves Viviani, betiltotta.
Jaures a Második Internacionálé nemzetközi irodájának az
elnökénél, az ugyancsak szabadkőműves Vandervelde-nél
panaszt emelt: