Magyarország a közvetítési ajánlatot elfogadta és kinyilvánította, hogy nincs
területi igénye.
Karl Heise svájci kutató, aki részletesen foglalkozott az első
világháborút kirobbantó háttérerők tevékenységével, írja a "Die
Entente - Freimaurerei und der Weltkrieg" (Az antant -
szabadkőművesség és a világháború) című munkájában:"A bécsi kormány 1914. július 29-én fogadta
el Grey ajánlatát. Belgrádot meg akarta
szállni és egyelőre nem kívánt előre
nyomulni Szerbiában. De az erre vonatkozó beleegyező
bécsi válasz a brit uralkodónak sohasem lett
kézbesítve. Hol maradt el az?
A Grey-javaslat elfogadásáról szóló bécsi távirat
létezéséről először csak a Berlinből 1917.
augusztusában visszatérő Gerard amerikai ügyvivő
számolt be."
Karl Heise idézett könyvében részletesen ismerteti azt is, hogy mind
Oroszország, mind Anglia és Franciaország már jóval 1914. előtt milyen
előkészületeket tett a háborúra.
Mindez azt bizonyítja, hogy a háború kitöréséért nem lehet egyedül
Németországot felelőssé tenni.
A háttérhatalom Londonban is nyomot hagy
Az új európai és új világrendet akaró háttérerők hálózatának az első számú
világközpontja először Frankfurtban, később pedig a City of London-ban volt.
➽ A pók hálója: City Of London - A legtitkosabb bűnszervezet - Nagy-Britannia
második birodalma
https://www.vilaghelyzete.com/2019/02/a-pok-haloja-city-of-london.html
A számos formális intézményt és rejtett informális struktúrát koordináló központnak
természetesen a brit kormányt is kézben kellett tartania. A háttérerők döntéshozóinak
gondosan ügyelniük kellett arra, hogy a hivatalban lévő politikusok az általuk
kidolgozott stratégiát hajtsák végre.
Az első világháború kirobbanásakor H. H. Asquith volt Nagy-Britannia
miniszterelnöke, aki ellenezte a cionista törekvéseket és más szempontból sem
felelt meg a pénzhatalom döntéshozóinak.