számára csak az alkalmazotti, illetve bérmunkás lét lehetséges, mivel ki van zárva a
magántulajdonból.
Az ilyen bérmunkás olyan függőségek közepette él, hogy alávetettsége miatt valóban
önálló akaratképzésre már nem képes.
- A harmadik cél volt az öröklési jog megszüntetése.
A nemzetközi pénzoligarchia az ellenőrzése alatt álló vagyon jelentős részét
alapítványokba vitte át és itt tartotta meg adómentesen a rendelkezése alatt.
Több pénzdinasztia is van, így pl. a Rothschildok, akik Family Trust-ban,
családi alapítványban tartják vagyonukat, amelyet nem osztanak fel, amely
nem öröklődik, amelyért nem fizetnek örökösödési adót, de amely vagyon a
bázisa az adott pénzdinasztiához tartozó családok jólétének és hatalmának.
Tehát az öröklési jog is, noha megvan, lényegében az illuminátusok programjának
megfelelően módosult fokozatosan. A társadalom túlnyomó többsége számára csak
elvont lehetőségként létezik, gyakorlatilag nem. Akinek nincs számottevő vagyona
(mint, pl. a bérből és fizetésből élő, máról-hónapra tengődő millióknak), annak örökbe
hagyni valója sincs.
- Stratégiájuk negyedik célkitűzése a nemzetállamok és
a nemzetállamokat fenntartó patriotizmus
felszámolása volt.
A szabadkőműves világállam útjában állnak a hagyományos nemzetállamok a
maguk külön-külön szuverenitás igényével.
Ezért a kozmopolita szekuláris világállam érdekében szükséges
- a nemzeti összetartozás érzésének az elgyöngítése, hogy helyébe a
"világpolgár" léphessen, aki a világ minden táján, a földgolyó minden
országában egyaránt otthon van. - Az ilyen nemzeti gyökereitől megfosztott "világpolgár" olyan, mint a
futóhomok, nincs közösségi összetartozása, nemzeti identitása és ezért
korunk neo-illuminátus pénzoligarchiája számára jól gyúrható
embermassza, amely felett könnyű uralmat gyakorolni.
Ha nincs nemzetállam, akkor az uralmat gyakorló elit szerepét az adott néphez
nem tartozó, ahhoz érzelmileg, kulturálisan nem kötődő személyek is
betölthetik.
Ez megkönnyíti a nemzetközi pénzoligarchia számára saját embereinek a
kormányra segítését. Elég, ha a politikai irányításra előre kiválasztott és e célra
kiképzett személyek a formális jogi követelményeknek eleget tesznek. Elég az