ennek oka, hogy a szervezet igazságosnak és kiegyensúlyozottnak akarja mutatni magát, bár azt
is biztosítani akarja, hogy kritikusai ellenőrzött ellenzékiek legyenek.
A másik közös vonás a Global Leaders végzősökben, hogy legtöbbjüknek a programban
való részvételtől eltekintve igen gyér az önéletrajza, mielőtt hatalmi pozícióba emelkedtek
volna, ami arra utalhat, hogy a Schwab intézményeihez fűződő kapcsolatuk a döntő
tényező a karrierjük elindításában.
Ez leginkább akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az iskola öregdiákjait nyilvánosan olyan
kérdésekről kérdezik, amelyekről nem kaptak előzetes utasítást, és gyakran elég nyilvánvaló,
hogy nehezen tudnak válaszolni. Wolff azt állítja, hogy szerepük csupán annyi, hogy
szócsőként szolgáljanak azoknak a beszédtémáknak a közvetítésére, amelyeket a
mögöttük álló árnyékban ülők a nyilvános vitában megvitatni akarnak.
Schwab "Igen-emberei" akcióban
Tekintettel arra, hogy az iskola végzősei, akik ma már nemzeti vezetők, egyre növekvő
elégedetlenséget váltanak ki a gyakorlatba ültetett covid elleni intézkedésekkel
kapcsolatban, Wolff úgy véli, lehetséges, hogy ezeket az embereket azért választották ki,
mert hajlandóak azt tenni, amit mondanak nekik, és azért állítják be őket kudarcra, hogy
az ezt követő visszahatást kihasználhassák egy új globális kormányforma létrehozásának
igazolására.
Wolff valóban megjegyzi, hogy az
egyedi személyiséggel és erős,
eredeti nézetekkel rendelkező
politikusok ritkaságszámba mentek,
és hogy az elmúlt 30 év nemzeti
vezetőinek megkülönböztető jegye a
szelídség és a felülről diktált szigorú
globalista irányvonalhoz való
ragaszkodás volt.
Ez különösen nyilvánvaló volt a legtöbb
országnak a világjárványra adott válaszában, ahol a két évvel ezelőtt még a vírusokról semmit
sem tudó politikusok hirtelen azt hirdették, hogy a Covid súlyos egészségügyi
válsághelyzet, amely indokolja az emberek otthonukba zárását, üzleteik bezárását és
egész gazdaságok tönkretételét.
Az iskola működésének pontos meghatározása nehéz, de Wolffnak sikerült megtudnia róla
valamit. Az iskola korai éveiben az egyes osztályok tagjai egy év alatt többször is
találkoztak, beleértve egy tíznapos "vezetői képzést" a Harvard Business Schoolban.
Wolff úgy véli, hogy az osztálytársaikkal való találkozás és a szélesebb hálózat részévé
válás révén a végzősök ezután olyan kapcsolatokat alakítanak ki, amelyekre későbbi
karrierjük során támaszkodnak.
Ma az iskola programja öt éven keresztül, rendszertelen időközönként kínált kurzusokat
tartalmaz, amelyek egyes esetekben átfedésben lehetnek egyes résztvevők politikai vagy
szakmai karrierjének kezdetével - ami azt jelenti, hogy rendszeresen ellátogatnak Davosba.