Nem Kína kormánya volt az egyetlen, amely szigorú intézkedéseket alkalmazott az
állampolgárok megvédelmezése érdekében. A járvány ideje alatt a világ
nemzeteinek vezetői megerősítették hatalmukat, megszorításokat alkalmaztak,
elszigetelésre irányuló intézkedéseket hoztak.
Kötelezővé tették a maszkok használatát és testhőmérsékletet mértek, ha valaki
forgalmas helyekre, például vasútállomásra vagy bevásárlóközpontba akart belépni.
Ez a központosított berendezkedés még a járványt
követően is fennmaradt, az állampolgárokat és azok
viselkedését továbbra is megfigyelték, sőt az ellenőrzés
csak fokozódott.
Annak érdekében, hogy megvédjék magukat a növekvő
globális problémákkal szemben – világjárványok, nemzetközi
terrorizmus, környezeti katasztrófák, szegénység
megnövekedése – a vezetők még nagyobb hatalmat ragadtak
magukhoz.
Eleinte a központosítottabb világ elgondolása széles körű elfogadást és
támogatást vont maga után. Az állampolgárok készséggel lemondtak
szabadságuk és magánéletük egy részéről a nagyobb biztonságért és
stabilitásért cserébe.
Az emberek sokkal jobban tolerálták, sőt, egyenesen lelkesedtek a központi
irányításért és felügyeletért, a vezetőknek pedig nagyobb terük volt bevezetni
olyan rendeleteket, amiket szükségesnek tartottak.
A fejlettebb országokban a fokozott ellenőrzés sok formát öltött: például minden
állampolgár biometrikus azonosítót kapott, az olyan iparágakban pedig, melyek
stabilitásának kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az adott országban, további
szigorításokat vezettek be.
Az új szabályokhoz és megállapodásokhoz való kényszerű igazodásnak
köszönhetően a fejlett országokban lassan, de biztosan visszaállították a
rendet, és ami nagyon fontos, a gazdasági növekedést. (18–19. o.)