Az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti kombinált hadgyakorlatok és
védelmi párbeszédek 2021 óta drámaian felerősödtek. A kapcsolatok erősödése
különösen hangsúlyos az amerikai-japán szövetségben, amely a pusztán Japán védelmére
való összpontosításról a regionális és globális biztonsági kérdésekben való együttműködésre
helyezte át a hangsúlyt. Washington, Tokió és Szöul pedig megújította és intézményesítette
háromoldalú kapcsolatait.
Ausztrália eközben elmélyíti kapcsolatát az Egyesült Államokkal azáltal, hogy
nukleáris meghajtású tengeralattjárókat szerez be az AUKUS háromoldalú biztonsági
partnerségen keresztül, amelyet a két ország az Egyesült Királysággal kötött.
A Fülöp-szigetek határozottan védi tengeri érdekeit a Dél-kínai-tengeren és 2024-ben
először vett részt kombinált hadgyakorlatokon Ausztráliával, Japánnal és az Egyesült
Államokkal, egy olyan csoportosulásban, amelyet amerikai tisztviselők „osztagnak”
neveztek el.
- Manila emellett új hozzáférést biztosított az Egyesült Államoknak további katonai
támaszpontokhoz, többek között Tajvanhoz közeli helyszíneken.
Ezek az eredmények az Egyesült Államok számára bizonyos előnyökkel járnak:
- presztízs a békeidőben a befolyásért folytatott versenyben,
- jobb katonai hozzáférés és támaszpontok a régióban, valamint
- az Egyesült Államok képességeinek kisebb mértékű növelése egy Kínával való
konfliktus esetén.
Emellett azt az üzenetet is közvetítik Peking felé, hogy egy nyílt konfliktus, különösen
Tajvan miatt, szélesebb körű szövetséges válaszlépésekhez vezethet. Hszi Csin-ping
kínai vezető valóban megragadta a Biden-kormányzat retorikáját az amerikai partnerek
kollektív erejéről, hogy kifejezett párhuzamot vonjon a NATO európai bővítése és az
Egyesült Államok ázsiai szövetségépítési erőfeszítései között.
Ugyanakkor mind Peking, mind Washington túlbecsüli az Egyesült Államok ázsiai szövetségi
hálózatának valós változásait.
⛔ Szövetségeinek viszonylag kis kiterjedésű, mindössze öt
országot magában foglaló lábnyoma évtizedek óta nem nőtt.
A szövetségek korszerűsítése önmagában nem jelenthet döntő további előnyt az Egyesült
Államok számára a Kínával folytatott versenyben. Egy Kínával való konfliktus vagy katonai
vészhelyzet esetén az amerikai szövetségesek komoly nyomás alá kerülnének Peking
részéről, hogy korlátozzák az Egyesült Államok hozzáférési, támaszpont- és átrepülési
jogait.